Téli erőnlétünk – A B-vitaminok

Nem egyszerű áttekinteni a számos, B-vitaminként nyilvántartott vegyületet, amelyek mindenike egyaránt fontos szerepet tölt be szervezetünkben.

Az azonos betűjellel történő besorolásukkal jelzi a tudomány, hogy együtt fordulnak elő táplálékforrásainkban. Szer­te­ágazó hatásuk miatt könyvtárnyi anyag foglalkozik kémiájukkal, hatásmechanizmusukkal, a hiányukból fakadó betegségekkel, valamint leggazdagabb „lelőhelyükkel”.

Ismertetésük e helyen csak nagyon vázlatos, és a lényeges elemekre szorítkozhat.

Valamennyi vízben oldódó. Szer­ve­zetünkben egymással összehangolt tevékenységet folytatnak. Gyak­ran említik csoportjukat az idegrendszer és a bőr vitaminjainak, de ez eléggé egyszerűsítő jelölés.

A tiamin (B1-vitamin) a legkorábban felfedezett. Hiánya súlyos idegrendszeri zavarokat, a szív- és vázizmok fáradtságát okozza. Gabona­csírában, olajos mag­vak­ban, sertéshúsban, tejben, tojásban gyakoribb.

A riboflavin (B2-vitamin) alaptáplálékaink anyagcseréjét katalizálja, a bőr, csont, szem egészségéért is felel. Házi­állataink mája gazdag B2-vitaminban.

A niacint (B3- vagy PP-vitamin) szer­vezetünk is előállítja a triptofánból. Szin­tén az anyagcsere, a koleszterintermelés és az idegrendszer vitaminja. Ha­tá­sát az antibiotikumok, kávé, cukor gá­tolja. Előfordul a máj­ban, sovány húsokban, olajos magvakban, sörélesztőben.

A pantoténsav (B5-vitamin) növekedésvitamin, anyagcsere-szabályozó, serkenti a nemi hormonok és a mellékvese mirigyeinek működését. A sörélesztőben található a legtöbb (12 mg 100 g-ban), májban, halban, sajtban, tojásban jelenléte kimutatott.

A piridoxin (B6-vitamin) rokon hatású az előbbiekkel, de ismert görcsoldó hatása is. Marha- és csirkemájban, majorsághúsban, gombában, lencsében, olajos magvakban található.

A biotin (B8- vagy H-vitamin) a bőr, haj épségét védi, a faggyúmirigyek túltermelését, az ekcémát akadályozza. A máj, belsőségek gazdagabbak H-vitaminban, ezeken kívül bőven fellelhető a tojás sárgájában, tengeri halakban, spenótban, gombában, szőlőben, banánban, grépfrútban.

A folsav (B9-vitamin) a vértest hem-szintéziséhez járul hozzá koenzimként. Hiánya vérszegénységgel kapcsolatos. Májban, tejben, tojásban, valamint a káposztafélékben és más zöld levelű kerti növényeinkben fordul elő.

A ciano-kobalamin (B12-vitamin) nevezetes arról, hogy szerkezetében kobalt elem található. Sejtek, különösen a vértestek anyagcseréjében vesz részt. Fontos szervezetünk genetikai anyagának és a nukleinsavak szintézisében. Elő­fordulása a már több B-vitaminnál említett májban, vörös és fehér húsokban, tengeri halakban, tojásban, tejben, sajtokban gyakori.

A kolin (az Alzheimer-kór ellensége), az inozit, para-amino-benzoesav (PABA), orotsav és a bioflavonoidok szintén a B-vitamincsoport nem kevésbé fontos tagjai.

Naponta 1–2 mg-ot, valamivel többet, 5–16 mg-ot a B3-vitaminból kell táplálékainkkal bejuttatni szervezetünkbe, mivel a felesleg kiürül (akárcsak a C-vitamin esetében). A reformboltokban vásárolható sörélesztő, a máj, a sovány hús és a zöldség ne maradjon ki napi étrendünkből.

Puskás Attila

Forrás: Háromszék/erdely.ma