Testvériskolák, ha találkoznak…
A Tiszakeresztúri Általános Iskola és a budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola 2009 tavaszán kötött testvériskolai szerződést. Ekkor találkoztunk először az anyaországi barátainkkal. Az elmúlt hat év alatt a találkozások rendszeressé váltak, mivel egyik évben mi látogatunk a budaörsi iskolába, másik évben pedig ők jönnek hozzánk. Ez idő alatt szoros baráti kapcsolatok alakultak ki.
Ebben a tanévben barátainktól ismét meghívást kaptunk. Tanulóink már szeptember elsején arról érdeklődtek, mikor indulunk. A gyerekek egy része nem rendelkezett magyarigazolvánnyal. Bacskai József, az Ungvári Magyar Főkonzulátus vezetője megkeresésünkre azonnal segített abban, hogy az igazolványok idejében elkészüljenek. A Beregszászi Magyar Konzulátuson Nagy Ignác konzul úr vízumkérelmünk elbírálásakor nyújtott segítséget.
Mindkettőjüknek szeretnénk megköszönni áldozatkész munkájukat.
Március 20-án eljött a várva várt nap, és útnak indultunk. A tanulók 21 fős csoportjában voltak „tapasztalt” utazók is, akik már harmadszor indultak vendégségbe, de akadtak olyanok is, akik először jártak Magyarországon. Természetesen ők voltak a legizgatottabbak. Este érkeztünk a fővárosba. A gyerekek rácsodálkoztak a kivilágított Budapest gyönyörű épületeire. Az iskolában már finomabbnál finomabb süteményekkel vártak bennünket a fogadó családok. János atya is kedves szavakkal fogadott minket.
Másnap közös kirándulás volt a program a fogadó családokkal. Az úti célunk Hollókő volt, Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Ebben a kis zsákfaluban megnézhettük a palócok lakóházait, képet kaptunk mindennapi életvitelükről. A Muskátli vendéglőben megkóstoltuk a palóclevest, közben bemutatták számunkra hogyan fontak, szőttek régen, vállalkozó kedvű diákjaink pedig felölthették a híres hollókői népviseletet. Délután Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely volt az úti cél. A helyi plébánostól megtudtuk, hogy évente kb. 200 000 zarándok látogat ide.
A vasárnapi napot mindenki a fogadó családoknál töltötte. A gyerekek beszámolóiból megtudtuk, hogy volt, aki Budapesttel ismerkedett, volt, aki a Balaton partján sétálgatott, volt, aki Müpa-koncerten volt. Mindenkinek élményekkel teli vasárnap volt a háta mögött.
A hétfő iskolagyűléssel kezdődött, ahol iskolánk tanulói kárpátaljai verseket, népdalokat adtak elő. Ezt követően beültünk a tanórákra, és megtapasztalhattuk, hogy az iskola mindenütt a tanulásról szól.
Nagy élmény volt a testnevelésóra, mivel mindenki kipróbálhatta a korcsolyapályát. Délután újabb izgalmak vártak ránk, először a felújított Vigadót tekinthettük meg. Az idegenvezetőnk lebilincselő előadásából megtudtuk, milyen hírességek koncerteztek a falai között, milyen történelmi események köthetők az épülethez. Talán nincs a világon még egy épület, ahol annyiszor lépett volna föl Liszt Ferenc, mint a Vigadóban, de sokszor vezényelt itt Erkel Ferenc is. A Vigadó teraszáról újból és újból ámulattal tekintettünk le a világ egyik legszebb fővárosára.
A Vigadóból utunk a Várkert Bazárba vezetett, amely kiemelt műemlék, a világörökség része.
A hosszúra nyúlt nap végén a Mátyás-templomban imában mondtunk köszönetet Istennek a szép és tartalmas napért.
Látogatásunk utolsó napján a fiúk még lejátszottak egy focimeccset. Majd Szabó István igazgató úr átadta azt az adományt, amelyet a Mindszenty József Általános Iskolában gyűjtöttek számunkra. Ők is aggódással figyelik az ukrajnai híreket, imádkoznak értünk. Ezt követően elbúcsúztunk egymástól.
A gyerekek élménybeszámolóiból is kiderül, hogy nagyon jól érezték magukat, új barátságokat kötöttek, és felejthetetlen élményekkel gazdagodtak.
Az együtt töltött napok is bizonyítják, hogy hiába választanak el bennünket határok, mi összetartozunk, egy nemzet tagjai vagyunk. Köszönjük vendéglátóinknak azt a szeretetet és gondoskodást, amelyet irányunkban tanúsítottak. Viszontlátásra Kárpátalján!
Dobsa Aranka,
a Tiszakeresztúri Oktatási-Nevelési Központ igazgatója