Vérrögök: miért életveszélyesek?

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, amelynél nagy hangsúly van az akut ellátáson, valamint a megelőzésen. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus beszél arról, mit kell tudnunk a vérrögökről.

A vérrögök életveszélyesek is lehetnek

Az első és legfontosabb, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a vérrögök bizony óriási veszélyt hordoznak magukban, és akár az érintett életébe is kerülhet kialakulásuk – pedig a probléma megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető lenne. Egy korábbi amerikai felmérés szerint sajnos a megkérdezettek csupán 57 százaléka volt tisztában a mélyvénás trombózissal (DVT) és veszélyeivel. Pedig ugyanolyan életveszélyes állapot, mint például a stroke vagy a szívinfarktus, ráadásul az International Society on Thrombosis and Heamostasis szerint a második vezető fogyatékossági ok a magasabb jövedelmű országokban.

Nem csak idősebbeknél alakulhat ki

Sokan úgy gondolják, hogy a vérrögök egyedül az idősebb korosztály tagjait veszélyeztetik, és bár igaz, hogy a kor előrehaladtával nő a kialakulás esélye, igen gyakori az is, amikor fiataloknál lép fel trombózis, például fogamzásgátlók szedése miatt. Az ösztrogénhormont tartalmazó fogamzásgátlók ugyanis fokozzák a trombózis kialakulásának veszélyét, főleg, ha valakinek öröklött trombofíliája is van (amelyet a tabletta szedésének megkezdése előtt ki kellett volna vizsgálni). A fiatal férfiakat sem kerüli el a trombózis, például baleset, gipszrögzítés alkalmával, amennyiben nekik is van öröklött trombózishajlamuk.

Nem mindig észrevehetőek a tünetek

A trombózis legjellemzőbb tünete a fájdalom, az adott végtag bedagadása és livid elszíneződése. Ennek ellenére nem ritka, hogy igen elhanyagolható panaszok jelentkeznek (pl. izomlázszerű fájdalom), de lehet, hogy semmi sem hívja fel a problémára a figyelmet: ezt nevezzük néma trombózisnak. Ennek nagy veszélye, hogy az érintett nem tud az állapotáról, a keletkezett vérrög pedig leszakad, majd a tüdőbe kerülve embóliát okoz.

A tüdőembólia tünetei: mellkasi fájdalom, köhögés, véres köpet (nem mindig), nehézlégzés, izzadás, szapora pulzus; kis fizikai terhelésre is fulladás jelentkezik.

Ezek a hajlamosító tényezők

A mélyvénás trombózisnak több hajlamosító tényezője is van. Magasabb rizikót jelentenek pl. az ortopéd műtétek, így ekkor a protokoll szerint mindenki részesül megelőző véralvadásgátló terápiában. Ezen kívül a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos beavatkozások és kezelési módszerek (pl. kemoterápia) is nagy rizikót hordoznak csakúgy, mint bizonyos hormonális terápiák, a várandósság és a gyermekágyi időszak.

Végül érdemes tudni, hogy a családi halmozódás (vagyis ha a szülőknek volt trombózisa) is hajlamosító tényezőnek számít, továbbá a 60 év feletti életkor, a dohányzás, a túlsúly, a gipszrögzítés, valamint bizonyos betegségek, állapotok (például a súlyos visszeresség, a diabétesz, a hipertónia, a kiszáradás, a mozgásszegény életmód). Jó, ha mindenki tisztában van a felsoroltakkal, hiszen ezek esetében megnő a trombózis kialakulásának rizikója – pláne ha valakinek genetikai hajlama is van rá -, így szükség esetén konzultálhat szakemberrel az egyéni rizikóbecslésről és a megfelelő prevencióról – mondja a szakértő.

Előfordul, hogy gyógyszerre van szükség

A vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében igen fontos a megfelelő életmód, vagyis a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás, az egészséges étrend, a napi 2-3 liter folyadék elfogyasztása, valamint a leszokás a dohányzásról. Ezen kívül szükség lehet kompressziós harisnya viselésére is, főleg, ha visszértágulatokkal küzd a páciens. Érdemes tudni, hogy vannak olyan állapotok, amikor véralvadásgátló terápia is indokolt lehet! Szakember dönti el előzetes rizikóbecslés alapján, hogy pontosan kinek is van rá szüksége, és mely trombózisrizikót fokozó szituációk kialakulásakor.