330 (!) vízerőmű kell Kárpátaljának?

A Kárpátaljai Megyei Tanács 2011. november 4-i 310 sz. „A kis vízerőművek elhelyezkedési tervének jóváhagyásáról szóló” rendelete ez idáig nem kapott elegendő figyelmet a megye társadalma részéről. Ezen rendelet 330 (!) vízerőmű építését irányozza elő megyénkben.

Az első vízerőművet 2006-ban a Rahói járásban Bilin község mellett üzemelték be. Ez volt az első a 1956-os Talabor-Nagyági (Tereblja-Rikai) vízerőmű megnyitása óta, teljesítménye 630 kW.

A megyei tanács képviselői 2009-ben foglalkoztak ismét ezzel a kérdéssel a 916-os számú rendeletben, amely a vízerőművek elhelyezési tervének kidolgozásáról és az építési engedélyek megszerzéséről, valamint befektetők kereséséről szólt. Ezen tervek megvalósítása végett létrehozták „Kárpátalja fejlődésének gazdasági és beruházási hivatalát” (melynek akkori elnöke a megyei tanács képviselője a JC-és Viktor Trikur volt, jelenleg pedig Pavlo Baloga). Erre a hivatalra bízták azon munkacsoport létrehozását, amelynek célja a vízerőművek létesítéséhez szükséges tervek kidolgozása volt. Amíg a képviselők a határozatokat hozták és a programokat hagyták jóvá, addig. V. Gorlenko vállalkozó 2010-ben a Técsői járási Kraszna falu mellett a Krasznosurka folyón megépített egy 800 kW-s vízerőművet, valamint megkezdték egy 1,25 MW-s erőmű megépítését is a Perecsenyi járási Turja Poljanai község melletti Sípot folyón.

Az egyik nem olyan régi interjúban Jurij Markovics a fent említett hivatal igazgatója elmondta, hogy a megyei tanács által jóváhagyott tervek alapján már 30 objektum építési előkészületei folynak, s még 100 helyének a kiválasztása van folyamatban. A kisméretű vízerőművek építésének anyagi terheit B. Kinyiv és J. Markovics vállalták. Markovics nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, mivel az igazgatóság megtiltotta (!) számára, hogy bármilyen információt szolgáltasson ki a végső döntések meghozataláig. A „330-s terv” a Técsői járásban tervezi a legtöbb vízerőmű megépítését. Fegyir Sztan a Técsői járás adminisztráció elnökhelyettese elmondta, hogy a befektető 2010-ben 4 mini vízerőmű megépítését tervezte, amelyek összteljesítménye 20,5 MW, s melyeket a Tarac (Tereszva) folyón Neresznicja és Kriva községek között állítanának fel. Ugyanakkor a munkák különböző okok miatt nem kezdődtek meg (ezekről az illető nem kívánt nyilatkozni). A járás számára ez a terv nagyon kecsegtető és előnyős, mivel a kijelölt területeken kialakított gátakkal szabályozni tudnák a folyó vízszintjét megakadályozva az áradásokat, s állítólag ezzel egyetértettek az ökológusok és a halvédők is.

Kraszna község polgármestere, Vaszil Liszpuh elmondása szerint elégedett az energetikusokkal való együttműködéssel. A vízerőművek befektetője V. Gorlenko a község lakói előtt vállalta a biztonságos munkafolyamatok lebonyolításáért a felelősséget. A község számlájára már átutalták a 45 ezer hrivnyáról szóló tétel 2/3-át, amelyet a falu fejlesztésére akarnak fordítani (a községháza homlokzatának a felújítására az óvoda részére egy fatárolót és 4 új transzformátor megépítésére). Ezen kívül a falu évente 10 ezer hrivnya földbérleti díjat kap, és a vízerőmű 4 alkalmazottja közül 2-t a falu lakosa. V. Liszpuh elmondása szerint a vízerőművek megépítése nem lesz negatív hatással a környezetre.

Az ökológusok kevésbé lelkesek a vízerőművek építésével kapcsolatban. E fontos kérdés megvitatásában a Técsői járás Orosz-Mokra település képviselői közül sokan nem jelentek meg. A Perecsenyi járás Turja Poljanai községben a tervezőkkel együtt összesen 54-en vettek részt a megbeszélésen. A „330-s terv” támogatói úgy vélik, hogy a természetvédőket nagyon nehéz lesz meggyőzni. Oleg Opolonszkij, a Kárpátaljai Állami Halvédelmi Igazgatóságának helyettese elmondta, hogy a vízfolyásokon elhelyezett gátak következtében lezárulnak a halak ívási útvonalai, s ezzel részlegesen vagy teljesen megakadályozzák azok szaporodását, aminek következtében vizeink halállománya kipusztulhat. Ukrajna 11. számú „Ukrajna Vörös Könyvéről” szóló törvénye értelmében a folyók területei mentén különösen fontos a természetvédelmi előírások betartása, s azokon csak olyan gazdasági tevékenységek folytathatók, amelyek nem veszélyeztethetik a ritka és veszélyeztetett halfajok természetes élőhelyeit. A legutóbbi tervek szerint a Nagybereznai járásban Zabrigy község határában az Ung folyón akartak kialakítani vízerőművet, s ebben csak az akadályozta meg őket, hogy a terület az Uzsanszkij Nemzeti Parkkal határos, ezért nem kapták meg a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyeket. Minden hidroenergetikai objektumnak ökológiai vizsgálaton kell átesnie, egy sem épülhet meg ökológiai szakvélemény nélkül – jelentette ki Kárpátalja Környezetvédelmi főosztályának vezetője Andrej Pogorelov.

Ukrajnában az ökológusok véleményét csak a tervezés fázisában engedik kinyilvánítani. Ezt a befektetők is jól tudják. A kivitelezésnél pedig azt csinálnak, amit akarnak, figyelmen kívül hagyva a szakértők véleményét. Az a tény, hogy a Kárpátok magaslati övezeteiben építési munkálatokat szeretnének folytatni nem csupán a vizeket érinti, hanem a több millió éve kialakult kőzetburkokat is – véli a biológiai tudományok kandidátusa Okszana Sztankevics–Voloszjancsuk az „Ökoszféra” társadalmi szervezet elnöke. Szakemberek véleménye szerint a folyók felső folyásain megépítendő vízerőművek miatt jelentősen csökkenhet a folyók alsó szakaszainak vízhozama. A zöld turizmussal foglalkozó lakosok félnek, hogy a munkálatok megkezdése elriasztja az ide látogatókat, és megfosztja a vidék vállalkozóit a sokszor szinte egyetlen jövedelmi forrásuktól. Ennek következménye lehet, hogy Kárpátalja jelentősen veszíthet turisztikai vonzerejéből.

Külön problémát jelentene a magashegyi víztározók létesítése, aminek következménye a gyorsfolyású hidegvízű folyók meleg vizű tavakká való alakítása lenne, ezzel veszélybe sodorva a hideg vizeket kedvelő Vörös Könyvben is bejegyzett halfajok élőhelyeit, mint pl. sebes pisztráng, dunai lazac, továbbá bizonyos rovar és baktérium fajokat is. A Tereblja-Rikai vízerőműn végzett megfigyelések azt bizonyítják, hogy az erőmű megfelelő működéséhez nem elegendő a folyók vízhozama. Az új víztározók emelhetik a talaj vízszintjét, amely a talaj elmocsarasodásához vezethet, illetve a falvak kútjaiban a vízszint csökkenését okozhatja. Ez Kárpátalján több mint 29 falut és települést érintene, ugyanakkor még az árvízveszélyek esélyét is növelné.

Kárpátalja évente 2 milliárd kW/óra villamos energiát fogyaszt, ebből 120-160 millió kW-t állít elő önállóan, ez az összmennyiség 6-8%-ka. Azaz majdnem tejes mértékben villamos energia behozatalra szorul. Ukrajna 42 milliárdos össztermeléséből a területnek évente 10,2 milliárd kW/óra jut, ebből 4,5 milliárd használódik el ipari termelésre.

Az ukrán kormány 2009. január 15-n elfogadott egy törvényt a megújuló energiatermelésről. Ennek értelmében az állam magas áron (88,08 kopijka) vásárolja meg a megújuló forrásokból származó villamos energiát. Ez nyilvánvalóan jó üzlet azoknak, akik ezeket a kis vízerőműveket fogják működtetni.

A zakarpattya.net.ua nyomán

Fodor István

Természettudományi Kutatóintézet