A balkezesség még az anyaméhben eldől
Sikerült azonosítani egy bizonyos génhálózatot, amely eldönti az agyban, hogy jobb- vagy balkezesek leszünk-e.
A preferált kéz kérdését még embrió korban, az anyaméhben válaszolja meg a genetika. Az azonban továbbra sem tisztázott, miért szokás előnyben részesíteni a jobbkezeseket.
A tudósok évek óta sejtik, hogy a jobb- vagy balkezesség genetikai eredetű. Eddig viszont nem tudták pontosan megmondani, mely gének vesznek részt a folyamatban. Az Oxfordi, a Bristoli Egyetem kutatói skót és holland kollégáikkal együtt most azonosították a döntő jelentőségű géneket. Megtalálták azt az agyi hálózatot is, amely véglegesíti a preferált kezet az agyban, még embrionális korban.
„Ezek a gének végigkísérik azt a folyamatot, amelynek során az embrió labdaszerű képződményből növekvő szervezetté válik. Utóbbi fázisban már eldől a jobb- vagy balkezesség kérdése” – mondta William Brandler, az Oxfordi Egyetem szakérője.
Az emberi faj az egyetlen, amely nagy jelentőséget tulajdonít a preferált kéznek. A jobbkezesek aránya 90 százalék körüli a társadalomban.
A kutatócsoport az egész emberi genomot górcső alá vette, hogy megtalálja a jobb- vagy balkezességhez kötődő génvariánsokat. Az eredmények alapján a PCSK6 van a legerősebb összefüggésben a témával, amely az embrió jobb és bal oldalának korai fejlődéséért felel. Egereken végzett korábbi kísérletek alapján a PCSK6 gén módosítása aszimmetrikus rendellenességekhez vezet, például a szervek nem megfelelő elhelyezkedéséhez. Ez jobb oldalon lévő szívet és gyomrot, vagy balra fekvő májat is jelenthet.
Brandler azonban felhívta a figyelmet arra, hogy bár a gének valószínűleg szerepet játszanak a jobb- vagy balkezesség kialakulásának folyamatában, nem azok jelentik az egyetlen befolyásoló tényezőt. „A környezet és a társadalmi nyomás is lényeges lehet” – tette hozzá.
Forrás: hazipatika.com