A bolygóméretű tevékenységek befolyásolhatják a földi életet
Egy új tudományos kutatás szerint kilencből négy területen, főleg a klímát és a fajok kihalását illetően, az ember már átlépte a Föld terhelhetőségének határát.
Egy 18 tudósból álló nemzetközi kutatócsapat kilenc olyan mutatót vizsgált, amelyek esetében bizonyos határértékek átlépése veszélybe sodorhatja az emberiség jövőjét a Földön. A csapat öt évet töltött a földi életet megalapozó világszintű folyamatok megfigyelésével.
Az eredményeik szerint négy mutatóról – a klíma, az állat- és növényfajok kihalásának mértéke, az erdőségek visszaszorulása, illetve a műtrágyahasználat okozta nitrogén- és foszforkibocsátás – megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet túl van a biztonságos szinten.
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok úgy fogalmaznak, hogy ezeknek a határértékeknek az átlépése „veszélyzónába sodorja az emberiséget”. „Nem gondolom, hogy máris tönkretettük volna a bolygót, azonban egy sokkal nehezebb világot teremtünk magunknak” – nyilatkozta Sarah Cornell, a tanulmány egyik szerzője.
A kilenc vizsgált mutatóból az édesvíz-felhasználás, az óceánok elsavasodása, illetve az ózonréteg elvékonyodásának mértéke még a biztonságos határértékek alatt van a tanulmány írói szerint. Két másik mutató, köztük a légszennyezettség, további vizsgálatokat igényel. A tudósok szerint leginkább a globális klímaváltozás, és az állat- és növényfajok kihalása miatt kell aggódni, mivel mindkét folyamat „önmagában is komoly veszély az emberiség jövőjére nézve”.
A klímát illetően aggodalomra ad okot, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja már most eléri a 399 ppm-et (milliomod térfogatrészt), jóval meghaladva a még biztonságosnak tekinthető 350 ppm-es határértéket. Az állat- és növényfajok kihalásának tempója a tanulmány írói szerint 10-100-szor gyorsabb a biztonságos szintnél.
A tudósok szerint az emberiség alábecsüli a nitrogén- és foszforszennyezés veszélyét is, pedig ez nemcsak klímára, hanem a fajok sokszínűségére és a vizek minőségére is kihatással van.
A tanulmány a Stockholm Resilience Centre tudományos műhely közreműködésével készült egy 2009-es jelentés folytatásaként. A kutatók január végén a davosi Világgazdasági Fórumon fejtik ki bővebben megállapításaikat.