A csernobili takarítók utódai is örökölték a sugárterhelést egy friss kutatás szerint
Genetikai eltérés figyelhető meg az 1986-os csernobili atomkatasztrófában sugárterhelést szenvedett takarítómunkások utódainál.
A Scientific Reports tudományos lapban megjelent publikáció szerint a DNS-károsodás a következő generációban is mérhetően jelent meg, a kutatást a németországi Bonni Egyetem szakemberei végezték – írja az Index.
Kiemelték, hogy a vizsgálat középpontjában az úgynevezett klaszterezett de novo mutációk álltak, amelyek olyan, egymáshoz közeli genetikai eltérések, amelyek a gyermekekben jelen vannak, de a szülőkben nem mutathatók ki. A kutatók szerint ezek a mutációk a szülőket ért sugárzás következtében kialakult DNS-károsodásból erednek.
A sugárterhelést elszenvedett szülők gyermekeinél jelentősen magasabb volt a klaszterezett de novo mutációk száma,
mint azoknál, akiknek a szülei nem voltak kitéve sugárzásnak.
A kutatásban 130 olyan utód teljes genomszekvenálását végezték el, akik a csernobili takarítómunkások leszármazottai, továbbá 110 olyan gyermeket vizsgáltak, akik német katonai radarok üzemeltetőinek utódai és 1275 olyan személyt, akiknek szülei nem szenvedtek sugárterhelést.
Az eredmények szerint a csernobili csoportban gyermekenként átlagosan 2,65 ilyen mutációt találtak, a radarüzemeltetők leszármazottainál 1,48-at, míg a kontrollcsoportban 0,88-at.
Kiemelt kép: Egy biztonsági őr int a fotóriporternek, hogy hagyja abba a fotózást 1995. december 2-án a csernobili atomerőmű 4-es blokkjának bejáratánál. Az 1986. április 26-i – a világ eddigi legsúlyosabb, nagy emberáldozattal járó – katasztrófáját követően 1995-ben fejezték be a sérült blokk betonszarkofágba való süllyesztését (Fotó: MTI)
Forrás: hirado.hu