A dohányzás eddig nem ismert hatása

A dohányzás növelheti a kockázatvállalási hajlamot és megváltoztathatja az agy jutalmazó rendszerét egy új svéd tanulmány szerint.

A Sahlgrenska Egyetem kutatói, akik száz patkány agyán és viselkedésén vizsgálták a nikotin hatásait, hét hónapnyi kísérlet után jutottak arra, hogy a szer jelentősen módosítja a rágcsálók agyának jutalmazó rendszerét.

„Nagyon meglepődtünk, nem vártunk ilyen hosszú távú hatást. Úgy tűnik, a nikotin változások sorát indítja el, és a helyzet az évek során egyre csak romlik” – mondta el Julia Morud Lekholm a svéd televízióban.

A kísérleti állatok felének sóoldatot, a másiknak nikotint adtak három héten keresztül. Három hónap elmúltával nem ismerték a félelmet és hajlamosabbak voltak a kockázatos viselkedésre azok az állatok, amelyek a nikotint kapták.

Építettek nekik egy labirintust, amelynek egyik területe nyitottabb és világosabb volt. A nikotinnal kezelt állatok hajlamosabbak voltak az építmény kevésbé biztonságos területén csatangolni.

Egy másik vizsgálatnál mintegy 30 patkányt altattak el, hogy agyukat tanulmányozhassák hét hónappal a nikotin és a sóoldat adása után. A nikotint szedő patkányok agyában jelentős elváltozásokat tapasztaltak a köznyelven agyi jutalmazó rendszer működésében. Jó tudni, hogy az ember és a patkány agyának jutalmazó rendszere nagyon hasonlít egymáshoz.

A WHO adatai szerint a Föld népességének megközelítőleg egyharmada dohányzik. A fejlődő országokban ez a férfiak 48%-át és a nők 7%-át érinti, míg a fejlett ipari társadalmakban a férfiak 42%-a és a nők 24%-a dohányos. A nikotinfüggőség évente 4 millió halálesetért tehető felelőssé, de a számok erőteljes növekedése szerint 2030-ra a dohányzás lesz a halálozás és a rokkantság vezető kiváltó oka: a halálozás a kutatók jóslatai szerint évi 10 millióra fog nőni.