A jégolvadással a vulkánok is felélednek

Nemcsak a vulkánok hatnak a klímára, hanem a globális felmelegedés is befolyásolhatja a tűzhányók működését.

Először kerültek be a vulkánok az ENSZ globális természeti veszélyeket előrejelző rendszerébe, mert nemcsak az ember, hanem a tűzhányók is képesek alakítani a bolygó klímáját. Ma már a vulkanológusok egyre pontosabban látják azt is, hogyan.

Harangi Szabolcs az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezető kutatója az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, az Antarktiszon és Grönlandon is vettek már jégmintákat. A jégbe bezáródik az adott év környezeti kapszulája, és ha vulkáni hamu volt a levegőben, akkor azt is megőrzi. Mivel folyamatosan gyarapszik, éves pontossággal vissza lehet követni, hogy mikor, mi történt.

Csak az elmúlt kétezer évben legalább 50 vulkáni esemény változtatott Földünk klímáján kisebb-nagyobb mértékben. A szakember szerint, ha van egy nagy, robbanásos kitörés, amelynek a kitörési felhője feljut a sztratoszférába, és sok kén-dioxidot visz oda, akkor ezek a kén-dioxid-gázok a vízgőzmolekulákkal reagálva kénsavaeroszolokat képeznek. A ritka, tehát kis sűrűségű sztratoszférában évekig megmaradhatnak, kiterjedt aeroszolfelhőt hoznak létre.

Ez a felhő nem engedi át a napsugarak jelentős részét. Ezért a felszín lehűl, a visszaérkező sugárzást pedig ugyancsak elnyeli az aeroszolfelhő. Emiatt felmelegszik a sztratoszféra és megbomlik légköri egyensúlya, ami súlyos hatással lehet az időjárásra.

A szakember szavai szerint a legismertebb ilyen esemény a Tambora 1815-ös ébredése. Kitörésének hatására a rákövetkező egy-két évben az évi középhőmérséklet a Földön átlagosan 1-1,5 fokkal csökkent. Ennek folytán extrém időjárás alakult ki.

Karátson Dávid vulkanológus hozzátette, a nyár nagyon zord lett, állandósult az igen hűvös, borongós idő. A tél igen csapadékossá vált. Elsősorban hóról van szó, amelynek mennyisége miatt árvizek is bekövetkeztek, ami további tragikus következményekkel járt. Hozzátette, Európában és Észak-Amerikában a számítások szerint 200, sőt akár 300 ezer ember veszítette életét az éhínségek, járványok miatt.

Bár a Föld belső hője egyre csökken, még most is van belőle annyi, hogy jelentős mértékű kitörésekre legyenek képesek a vulkánok. Karátson Dávid szerint Magyarországon nem nagyon várható ébredés, és az egész kárpáti térségben is minimális a valószínűsége, annak viszont nagy az esélye, hogy regionális hatás alá kerüljünk.

A 21. században 25 százalék az esély klímaformáló vulkánkitörésre

A tudósok szerint nemcsak a vulkánok hatnak a klímára, hanem a globális felmelegedés is befolyásolhatja a tűzhányók működését. Harangi Szabolcs kifejtette, ha jó tízezer évet visszamegyünk a legutóbbi eljegesedésig, azt látjuk, hogy az eljegesedés befejeződésével és a jégolvadással a vulkánok feléledtek.

A jégolvadás miatt csökkent a felszínre nehezedő nyomás, ezért a földköpeny is emelkedni kezdett. Hozzátette, pont ez a magmaképződés fő mechanizmusa, vagyis a jég eltűnése és a litoszféra feljebb jutása lent nyomáscsökkenést okozott, és beindította a magmaképződés gépezetét.

Izlandon mindez óriási lávakitörésekhez vezetett. Mivel egyre gyorsabban olvadnak a jégsapkák, a tudósok azt kutatják, hogyan hat például az izlandi olvadás a most még szunnyadó, de aktív vulkánokra. Bár a nápolyi Vezúvot nem érinti az olvadás, érdemes figyelni rá. A kutatók szerint ez a tűzhányó jellemzően néhány ezer év után produkál nagy, robbanásos kitöréseket.

Bár a Kárpát-medencében jelenleg semmi sem utal arra, hogy lenne ma is működő vulkán, van egy 200 ezer éves hegy Székelyföldön, a Csomád, amely Karátson Dávid és munkatársainak legfrissebb eredményei alapján 29 ezer évvel ezelőtt tört ki utoljára. Harangi Szabolcs szerint viszont 32 ezer éve. Kifejtette, olyan magmás test van a vulkán alatt, amelyben még van 10-15 százalék olvadék. Ha forró magma benyomul ebbe a már majdnem megszilárdult magmás testbe, hatékonyan fel tudja olvasztani.

Mindez akár néhány évtized alatt is végbemehet, így válhat szunnyadó vulkánból aktív tűzhányóvá a székelyföldi Csomád is – elméletben akár még a mi életünkben is. A kitörésnek azonban csak lokális hatásai lehetnek, ezért a lakosságot sem kell feltétlenül kitelepíteni. Karátson Dávid szerint viszont erre adott esetben szükség lehet, mert az elmúlt 30-50 ezer évben nagyon robbanásos vulkán volt. Hamuszórás, 10-20 centiméteres hamuborítás képzelhető el.

Vulkánért nem kell Székelyföldig mennünk, nem messze Budapesttől, Celldömölk határában található a Ság-hegy, egy ötmillió éves bazaltvulkán. Ma már csak egy kisebb domb, abból viszont az egyik legkülönlegesebb: 50 évig működött itt bánya. Söptei Eszter a Kemenes Vulkánpark megbízott igazgatója kifejtette, a bányászat 60-70 méter mély krátert hozott létre, ami feltárta a hegy belsejét. Vulkanológusoknak, geológusoknak ezáltal olyan a terep, mint a régészeknek egy ásatás.

A Ság-hegy mellett épült meg nemrégiben Magyarország első vulkánparkja Harangi Szabolcs ötlete nyomán és Karátson Dávid csapatának köszönhetően. Sétálhatunk megszilárdult láván és akár földrengést vagy gejzírkitörést is szimulálhatunk. A vulkánházban megtekinthető az univerzum legnagyobb tűzhányója is: a Marson található Olympos Mons nagyobb, mint Magyarország.

Jelenleg a világon mintegy 600 potenciálisan veszélyes vulkán van. Huszonöt százalék az esélye annak, hogy a 21. században is lesz klímaformáló vulkánkitörés.