A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát
A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási effektus.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
Nagy veszélyt jelenthet a társkihalás
Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője szerint nagy veszélyt jelent a társkihalás, amikor egy faj azért hal ki, mert eltűnik az a másik faj, amelytől a fennmaradása függ.
A tanulmány példaként hozta fel, hogy a méhek kihalása esetén kihalnak a növények a beporozás hiányában, kihal a gepárd, amely egy bizonyos antilopfajtára vadászik, ha az a faj eltűnik, és kihal a koala, ha eltűnik az a bizonyos eukaliptuszfaj, amelynek levelével táplálkozik.
Az olasz Giovanni Strona, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy mivel minden faj összekapcsolódik az élet hálójában, még a legnagyobb tűrőképességgel bíró fajok is eltűnhetnek, ha a kevésbé alkalmazkodóképesek, amelyektől függenek, kihalnak.
Ha tovább folytatódik a felmelegedés, eltűnhet az élet a bolygóról
A kutatók szerint a globális felmelegedés esetén a hővel szembeni túlérzékenység és a társkihalás kombinációja azt eredményezi, hogy az 5-6 Celsius-fokos világméretű hőmérséklet-emelkedés következtében az élet legnagyobb része eltűnhet a bolygóról.
Bradshaw hozzáfűzte: ha nem számolunk a dominóeffektussal, akkor hamis képet, túl optimista kilátást kapunk a klímaváltozás jövőbeli hatásáról.