A NASA hibernálná az első Mars-utazókat
Sok pénzt, helyet és energiát lehetne spórolni a Mars-utazáson, ha az űrhajósok az út nagy részét öntudatlanul, mély alvásban töltenék. Hol tartanak az ezzel kapcsolatos kutatások?
Az elmúlt egy évben több elképzelés is megjelent arról, hogy különböző magánszervezetek hogyan juttatnának embereket a Marsra. A holland Mars One program keretében az első négy ember 2023-ban egy életre elhagyná a Földet, míg az Inspiration Mars Foundation által szervezett 2018-as utazás során két ember csak megközelítené a vörös bolygót, és fordulnának is vissza.
A NASA saját Mars-programjában jelenleg azt vizsgálják, hogyan lehetne biztonságos hibernált állapotot létrehozni az űrhajósoknál – írja a Space.com. Ez a munka közelebb hozhatja a megvalósításhoz a Mars-utazást, mivel olcsóbbá, biztonságosabbá és a személyzet számára pszichológiailag és érzelmileg kevésbé megterhelővé tenné az utat a NASA szerint.
Miért lenne jó a hibernálás?
Az utazás a Marshoz hat-kilenc hónapig tartana a mai rakétákkal. Az űrhajósok lelki és fizikai egészségének megőrzése ilyen hosszú távon nem kis feladat. Ehhez sok ennivaló, víz, valamint viszonylag nagy lakóhely kellene, mely magában foglalná a konyhát, a hálófülkéket és egy testedzésre alkalmas helyet, hogy ne sorvadjanak el az űrhajósok izmai és csontjai a hosszú időtartamú mikrogravitáció miatt.
Ha azonban végre sor kerülne az utazásra, akkor sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne, ha az űrhajósok hibernált állapotban tennék meg az utat, mondta John Bradford, az atlantai SpaceWorks Engineering hibernációval foglalkozó vezető kutatója. A meghajtás jóval olcsóbb lehetne, és a felszabaduló erőforrásokat más fontos területekre csoportosíthatnák át.
„Az egyik ilyen terület a sugárzás elleni védelem” – mondta Bradford. (A Curiosity mérései alapján ugyanis egy életre való sugárdózist kapnának a Mars-utazók, ha nem védenék őket.) Ha az űrhajósok egy helyben tartózkodnának az út nagy részén, könnyebben ki lehetne alakítani ennek a területnek a sugárvédelmét.
A hibernáció csökkentené az utazás okozta pszichológiai stresszt is, mondta a kutató. Az űrhajósok ugyan kis helyen lennének összezsúfolódva a sok millió kilométeres és több hónapos utazás alatt, de öntudatlan állapotuk miatt ez nem okozna érzelmi problémát számukra.
Lehűtenék az űrhajósokat
A hosszú hibernáció megvalósítása azonban jelenleg még megoldatlan. Az eddigi leghosszabb orvosi célú emberi hibernálás időtartama körülbelül 10 nap volt. A hibernálást a test lehűtésével érik el. Nem lefagyasztásról van szó, hanem a test maghőmérsékletének csökkentéséről.
A testhőmérséklet minden 1 Fahrenheit-fokos csökkentése 5-7 százalékkal csökkenti az anyagcsererátát, mondta Bradford. A kutatók célkitűzése, hogy mintegy 10 Fahrenheit-fokkal (körülbelül 5 Celsius-fokkal) hűtsék le az asztronauták testét a Mars-utazás ideje alatt, ami 50-70 százalékkal csökkentené az anyagcsererátát.
A kutatók azt is vizsgálják, milyen módszer lenne a legalkalmasabb az űrhajósok testének lehűtésére. Az egyik jelölt a hipotermiás kezelésekre az orvosi gyakorlatban használt gélpárnák alkalmazása. A másik lehetőség, hogy hűtőfolyadékot juttatnak a véráramba, de a kutatók remélik, hogy sikerül elkerülni az ilyen invazív módszereket. Szóba jöhet még, hogy a világűr dermesztő hidegével hűtik le az egész űrhajót, amíg el nem érik az űrhajósok hibernálásához megfelelő hőmérsékletet. A hibernálás idején az űrhajósokat intravénásan táplálnák, és állandóan monitoroznák az életfunkcióikat.
A legnagyobb problémát a hibernáláskor is – akár az éber utazások esetében – az izmok és csontok leépülésének megakadályozása jelenti. Erre szóba jöhet a mesterséges gravitáció létrehozása az űrhajó forgatásával, de a kutatók nagy reményt fűznek a hibernáló állatok tanulmányozásához is. A fekete medve például öt-hét hónapot tölt hibernációban, mégis alig figyelhető meg nála izomsorvadás. Ha ennek okát sikerülne megfejteni, az nagy lépést jelentene az űrhajósok egészségének megőrzésében.
Forrás: origo.hu