A rejtélyes PACAP magyar kutatója
Elsősorban az idegrendszeri károsodásokat mérsékli az a fehérje, amelynek nemzetközileg is elismert kutatója az Akadémia elnöke által indított Lendület program egyik idei nyertese, Reglődi Dóra. A Pécsi Tudományegyetem docense szerint a PACAP nevű peptid jobb megismerésével hatékonyabban lehet felvenni a küzdelmet a stroke vagy a Parkinson-kór ellen, de segíthet más sejtkárosodások következményeinek enyhítésében is.
„A legújabb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a PACAP olyan általános sejtvédő peptid, amelynek a szintje akkor emelkedik meg a szervezetben, amikor azt valamilyen veszély fenyegeti” – foglalta össze az 1989-ben felfedezett agyalapi mirigy adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide, PACAP) egyik legfontosabb jellemzőjét Reglődi Dóra. Mint elmondta, ez a peptidfajta már az idegrendszer fejlődésének korai szakaszában jelen van. Az elmúlt két évtized kutatásainak eredményeként pedig a szakemberek azt is felismerték, hogy például agytrauma, gyulladás vagy ischaemia, vagyis elégtelen vérellátással járó károsodás esetén a szervezet szinte „riadóztatja” a PACAP-ot.
A 42 éves anatómus – tavaly óta az MTA doktora cím birtokosa – korábban másfél évet töltött el abban az amerikai kutatólaboratóriumban, ahol a PACAP-ot először izolálták a hipotalamuszból. Az idei esztendőtől az egyetemekre is kiterjesztett Lendület program keretében a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében folytatja tudományos munkáját. A májusi sajtónyilvános eredményhirdetésre Dominikáról bejelentkező, az ottani amerikai Ross University School of Medicine Anatómiai Intézetében a neuroanatómia vendégprofesszoraként oktató Reglődi Dóra olyan módszerek megalkotásán is dolgozik, amelyek révén pontosabban meg tudják határozni a PACAP szintjét. „Egyes biológiai folyadékokban, például a könnyben vagy az anyatejben már kimutattuk az adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid jelenlétét” – említett két fontos eredményt. A kutató reméli, hogy munkájuk során választ kapnak majd arra a kérdésre, miért különösen magas a PACAP koncentrációja az anyatejben, és miként használható fel ez a tudás a gyógyászatban. A témával foglalkozó szakmai közvéleményt izgalomban tartó, de a gyakorló orvosok által széles körben még nem ismert peptidfajta további vizsgálata főleg a diagnosztikában és a különböző agyi károsodások kezelésében jelenthet előrelépést, de – mint azt a Pécsi Tudományegyetem docense kutatócsoportjával már leírta – a PACAP a szívizom- és vesekárosodást is mérsékli. Az MTA doktora és társai folyamatosan publikálják eredményeiket a nemzetközi neurológiai szakfolyóiratokban: jelenleg öt tudományos közleményük elbírálására várnak, miközben öt másikat írnak.
Reglődi Dóra számára, akit a végzős hallgatók eddig nyolcszor választottak meg a legjobb tanárnak, a kutatás és az oktatás elválaszthatatlan egymástól: „A tudományos munka és a tanítás jól kiegészíti egymást. Előfordult már, hogy egy-egy kutatási szempontból nehezebb időszakon az egyetemi órák adta élmények lendítettek át.” A biológus és zeneszerző, jelenleg komponistaként dolgozó amerikai férjével és kislányukkal Pécsett élő anatómus szerint a Lendület program egyetemekre történő kiterjesztése azért is jelentős előrelépés, mert így hatékonyabban tudja bevonni a diákokat a tudományos munkába. A kutatás és a tanítás mellett a Magyar Idegtudományi Társaság titkári teendőit is ellátó Reglődi Dóra a napi feladatok elvégzésén túl feleségként és családanyaként is helytáll: „Szeretem a változatosságot, azt, hogy több dologgal is foglalkozom, a családom és a barátaink pedig nagyon sokat segítenek, hogy mindezt megfelelő körülmények között tehessem.” Az őt ismerők nem lepődnek meg, ha néha szombaton este megy be az egyetemre dolgozni, férje pedig nemcsak érdeklődik kutatása iránt, hanem mindenben támogatja is tudományos pályáján.
-vb-