A véltnél több lakosa lehetett a Húsvét-szigetnek

Amerikai kutatók friss vizsgálatukban szemügyre vették, milyen mértékű gazdálkodást segíthetett elő a sziget, majd ennek alapján úgy becsülték, mintegy 17 ezer 500 ember élhetett rajta virágkorában.

A Húsvét-szigetet, vagy ahogyan lakosai nevezik, Rapa Nuit, az európaiak 1722-es érkezése óra rejtély övezi. A korai látogatók csupán 1500-3000 lakosra becsülték a populációt, ami a szigetet pettyező, közel 900 óriási szobor tekintetében furcsának hatott. A kérdés ez esetben az, hogyan tudta egy ilyen apró közösség elkészíteni, szállítani és felállítani az óriásokat?

A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban közzétett friss tanulmány szerzői abban reménykednek, a Húsvét-sziget virágkorát érintő, eddigi legjobb populációs becslésükkel megoldhatják a rejtélyt.

Cedric Puleston, a vizsgálat vezetője közleményükben kifejtette, szinte teljes elszigeteltsége ellenére a Húsvét-sziget lakosai összetett társadalmi struktúrát és hihetetlen műalkotásokat hoztak létre a drámai változás előtt.

Korábbi régészeti bizonyítékok utalnak rá, hogy az itt élők száma jócskán meghaladta a 18. században érkezők által megtapasztaltakat.

A sziget populációs története máig vitatott. A belső konfliktus mellett, a populációs összeomlást sokak szerint kiválthatta a sziget erőforrásainak elapadása is.

Puleston és csapata szemügyre vette a sziget gazdálkodási potenciálját az eme események bekövetkezte előtti időszakban, hogy kiszámolja, mennyi embert tudott életben tartani. Úgy találták, hogy a Húsvét-sziget 19 százalékán lehetett édesburgonyát termeszteni, ami egyébiránt a fő terménye volt az ott élőknek.

Annak alapján, mennyiben függenek a születési és halálozási ráták a különféle életkorokban az elérhető tápláléktól, kiszámították azt a populációs méretet, amelyet ez a szintű termelés el tudott tartani. Puleston szavai szerint, ha összehasonlítják becsléseiket más polinéziai szigeteknél kinyertekkel, akkor egy ekkora földdarabon a 17 ezer 500 fős populáció teljesen ésszerű.