Ahogyan a felmelegedésről gondolkodunk

A Columbiai Egyetem kutatócsoportja három tanulmány eredményeit publikálta a Psychological Science folyóiratban. A felmérések azzal a kérdéskörrel foglalkoztak, hogy milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják az emberek megítélését a globális felmelegedésről.

A kutatók az USA-ban és Ausztráliában kérdeztek meg embereket. Számos körülmény – így a politikai nézet, életkor, képzettség – játszik közbe a globális felmelegedés megítélése során, melyek közül az egyik leginkább meghatározó, hogy az illető az átlagos időjáráshoz képest melegebbnek vagy hidegebbnek tartja-e az aktuális hőmérsékletet. Az emberek inkább hajlanak tagadni a globális felmelegedést, ha például egy hidegebb áprilisi napon kérdezik meg őket, míg egy melegebb októberi délutánon valószínűbb, hogy csatlakoznak a globális felmelegedés ellen küzdők táborához. A vizsgálat során ez abban is megmutatkozott, hogy azok az emberek, akik azt válaszolták, hogy az adott napon melegebb van a szokásosnál átlagban 2 dollárt voltak hajlandóak adni egy (valódi) jótékonysági szervezetnek a felmelegedés ellen, míg akik hidegebbnek tartották a hőmérsékletet, átlagban 48 centet adakoztak.

Az eredmények talán nem annyira meglepőek, de minden esetre elgondolkodtatóak. Az ember evolúciója során több százezer éven keresztül az biztosította túlélését, hogy minél jobb döntéseket tudjon hozni a környezetből közvetlenül rendelkezésre álló információk alapján. Természetes tehát, hogy ha az éghajlatról tett kérdésre akarunk válaszolni először körülnézünk, hogy süt-e a nap. Nagyon nagy buktatója lehet ez azonban a klímaügynek, ugyanis a véleményformálásban mind a globális felmelegedést tagadók, mind az annak veszélyeire felhívók hajlanak arra, hogy „rámutassanak” egy-egy hurikánra vagy hóviharra és azt igazok bizonyítékának állítsák be. Fontos, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló retorikát és áttérjünk ezen jelenségek higgadt és objektív értékelésére, ugyanis ez az igen komoly és súlyos probléma más eszközökkel nem kezelhető. A közvéleménynek is meg kell értenie, hogy az éghajlat és annak változása egyrészt természetes, másrészt véletlenszerű folyamat. Az ember okozta üvegházhatás ebben egy olyan nagyon fontos tényező, ami merőben növeli a véletlenszerű éghajlati extremitások megjelenésének kockázatát. Utóbbinak az egész Földet még sok évszázadon keresztül érintő hatásai lehetnek, amelyek megítélésében teljességgel jelentéktelen, hogy meleg vagy hűvös-e a mai délután.

Forrás: kitekinto.hu