Akár hét fokkal is melegebbek lehetnek a skandináv nyarak
Két új, szélsőségesen magas szén-dioxid-kibocsátáson alapuló klímamodellt fejlesztett ki egy nemzetközi kutatócsapat: számításaik szerint Dél-Európában pusztító aszályok, míg Skandináviában akár hét fokkal melegebb nyarak várhatók.
A Zürichi Műszaki Főiskola és az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ éghajlatkutatói által készített szimulációk rendkívül borúlátó, de korántsem lehetetlen jövőképet vetítenek előre.
Tanulmányuk olyan jövőt vizsgál, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok használatát nem korlátozzák – magyarázta a kutatás vezetője, Ben Sanderson. A globális felmelegedésnek így nincs, ami gátat szabjon, és nagyobb értéket ér el, mint a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) összes eddigi prognózisában.
Az Environmental Research Letters című szaklapban publikált tanulmányban – amelyet a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) ismertetett kivonatosan – a kutatók első, CurrentMix elnevezésű jövőképükben azt veszik alapul, hogy továbbra is a jelenlegi mértékben éget el az emberiség fosszilis tüzelőanyagokat. Ezzel párhuzamosan a mai mintegy hétmilliárdos lakosság 2100-ra 11 milliárdra duzzad. A második jövőkép, az AllCoal 15 milliárd embert vesz alapul 2100-ban, ugyanakkor fokozódó szénfelhasználással számol.
A számítások alapján az északi sarkvidék hőmérséklete több mint 12 Celsius-fokkal emelkedne, ezáltal a jégtakaró elolvadna. Az AllCoal modell esetében már 2070-re elfogyna a jég az északi sarkról, ezzel párhuzamosan drámai mértékben emelkedne a tengerszint. Észak-Európában is átlagon felüli mértékben növekedne a hőmérséklet, 2100-ra Skandináviában a legmagasabb nyári hőmérséklet hat-hét fokkal haladná meg a mait.
Ezzel egyidejűleg a csapadék eloszlása torzulna a maihoz képest. Az AllCoal jövőkép esetén Dél-Európa, Közép-Amerika és Ausztrália déli része 30-80 százalékkal kevesebb esőben részesülne, mint ma. A sarkvidékeken, Észak-Kanadában és Szibériában ezzel szemben 50-200 százalékkal növekedne a csapadékmennyiség.