Az egysejtűek lehetnek a depresszió okai

A legújabb kutatások szerint a depressziónak egy egészen különös oka is lehet.

Egyre több tudományos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a depresszió oka a bennünk élő, milliárdnyi egysejtű organizmus. Az 1700-as évek végén a modern pszichiátria atyjának tartott Philippe Pinel azt állította, hogy az elmebaj okait a gyomor és a belek környékén kell keresni. Sokáig vitatták ezt az állítást szakmai berkekben, de úgy tűnik, hogy manapság egye többen igazolják Pinel állítását. Egyre többen állítják, hogy szoros kapcsolat van a bélrendszer mikroorganizmusai és a psziché között.

Új évezred, új eredmények

A kutatások bizonyították, hogy testünkben döntő többségben vannak az egysejtű lények, és ezek jóval nagyobb hatással vannak az életfolyamatainkra, mint azt korábban gondoltuk volna. Azt fontos tisztázni, hogy bár napjainkban is aktívan folynak a kutatások, ezek a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak. A kezdeti eredmények is azt bizonyítják, hogy ezek az organizmusok nemcsak a túlsúly, a bélproblémák, az allergia vagy az asztma kialakulásában játszanak szerepet, hanem hatnak az agyunk működésére is. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Rob Knight és Brendan Buhler is, akik kutatásaik eredményeit publikálták 2015-ben megjelent Szerves részünk – Hogyan befolyásolják életünket a mikrobák? című könyvükben. Következtetéseik szerint számos kedélyállapot, idegrendszeri betegség, a szorongás, a stressz vagy a depresszió hátterében is ezeket a mikobákat kell keresni.

Befolyásolják az étvágyat és a pszichés reakciókat

A kanadai McMaster Egyetem kutatói egerekkel kísérleteztek. Természetüktől fogva nyugodt egereket tettek stresszessé úgy, hogy megkapták ideges fajtársaik bélmikrobáit. Ez fordítva is sikerült, és a stresszesebb egerek nyugodtabbá váltak csupán azáltal, hogy a nyugodtabb rokonaik bélmikrobáit megkapták. Élettanilag is belátható, hogy a stresszes helyzetek idején fontos szerepet játszik az emésztőrendszer. Ilyenkor a bélrendszer reagál az agytól kapott jelzésekre, és minden erőforrással a probléma megoldására koncentrálhatunk. Elkezdünk energiát spórolni, kevesebb váladékot termel, valamint csökkenti a saját vérellátását. Ha azonban hosszabb ideig fennáll a stresszes állapot, akkor ennek a fordítottja tapasztalható. Kedvetlenek és étvágytalanok leszünk, levertek, sőt, jelentkezhet erős gyomorfájdalom és hasmenés is. Giulia Enders Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés című könyve 2014-ben jelent meg, és ebben részletezi, hogy a legújabb kutatások több irányból is vizsgálják az elme és a mikrobák kapcsolatát. Néhány éve norvég kutatók azt is bebizonyították, hogy a gyulladáscsökkentő egysejtűek közé tartozó Oscillibacter olyan anyagot termel, amely természetes nyugtatószerként működve csillapítja az agy idegi tevékenységét. Az egyetlen probléma, hogy ezzel a segítséggel depressziót okozhat.

A táplálkozásunk is befolyásoló tényező

Ma már lelkesen követjük a különböző étkezési trendeket, de gyakran nem gondolunk bele a következményekbe. Napjainkban minden élelmiszert gyümölcscukorral ízesítenek. 2001-ben innsbrucki táplálkozáskutatók bebizonyították, hogy a túl sok fruktóz nemcsak hasmenést, hasfájást és felfúvódást, hanem depressziót is okozhat. Persze ez nem csak egy légből kapott ötlet. A gyümölcscukor gátolja a triptofán nevű aminosav hasznosítását, amire a boldogsághormon előállításához lenne szükség. A kutatások még folyamatban vannak, és valószínűleg csak ezután virágoznak majd fel, de érdekes, hogy vajon milyen eredményre juthatnak a témában.