Az első női fáraóhoz tartozó tárgyakra bukkantak

A kanadai Winnipeg Egyetem kutatói azt állítják, hogy az intézmény 450 darabos ókori egyiptomi gyűjteményében egy ősi királynőhöz tartozó leletekre bukkantak. A vizsgálatok szerint a fatárgyak az észak-afrikai államot i. e. 1479 és 1458 között vaskézzel irányító Hatsepszuthoz köthetők.

Az egyetem egyik diákja, Luther Sousa fedezte fel a két, fából készült tárgyat az egyetemi gyűjteményben, és vizsgálódásai alapján úgy véli, hogy Egyiptom első királynőjéhez, Hatsepszuthoz köthetőek. Az uralkodó az egyik legerősebb női monarcha volt a világtörténelemben, i. e. 1479-1458 között vezette az észak-afrikai államot. Hatsepszut uralkodása – néhány kisebb háborús konfliktustól eltekintve – a béke és a gyarapodás időszaka, az ókori Egyiptom egyik aranykora volt.

A királynő a nagy egyiptomi hódító, I. Thotmesz lányként született. A i. e. 1493 körül elhunyt uralkodót Hatsepszut féltestvére, az I. Thotmesz egyik mellékfeleségétől született II. Thotmesz követte a trónon. Az új király uralkodóként a hagyományoknak megfelelően feleségül vette féltestvérét, Hatsepszutot. Frigyükből egy gyermek, Nofruré hercegnő született, II. Thotmeszt azonban egyik mellékfelesége (vagy ágyasa), Iszet egy fiúgyermekkel, a későbbi III. Thotmesszel is megajándékozta.

Feltételezések szerint a háttérből már II. Thotmesz uralkodása alatt is Hatsepszut irányította a birodalmat, férje halála után azonban már bizonyosan kezébe vette a marsallbotot. II. Thotmesz halála után a trónt Iszettől született fia, III. Thotmesz örökölte. A kiskorú uralkodó mellett Hatsepszut látta el a régensi feladatokat, ez a szerep azonban nem sokáig elégítette ki a királynőt, és fokozatosan magához ragadta a teljes hatalmat.

Az ábrázolásokon egyre férfiasabb alakban jelenítették meg, és a hivatalos ünnepségeken még rituális szakállt is magára öltött, jelezve, hogy szinte semmiben sem különbözik egy férfi uralkodótól. Hatsepszut számos nagyszabású építészeti beruházást hajtott végre, és ebben a tekintetben elődjeit, és számos utódját is túlszárnyalta. Ezek közül kiemelkedik a Deir el-Bahariban saját magának emelt halotti templom, az Ámon tiszteletére építtetett Dzseszer-Dzseszeru, vagyis a „Szentek szentje”. A Luxorral szemben, a Nílus nyugati partján fekvő épület igazi mestermunka. A mészkőből épült, egymás felett elhelyezkedő teraszokból álló templom csarnokának falain található domborműveken Hatsepszut uralkodásának legfontosabb eseményeit – többek között isteni származását bizonyítani hivatott születését – ábrázolták.

A hieroglifákkal díszített fatárgyakat (egy miniatürizált kapát, valamint egy széket) Hatsepszut halotti templomában, a Kairótól mintegy 630 kilométerre délre található Deir el-Bahariban fedezték fel az 1880-as években. „A kialakítás, a különböző jellegzetességek és a feliratok alapján egyértelműen azt állíthatjuk, hogy a leletek a 18. dinasztiából származó királynőhöz köthetők” – mondta Sousa.

A (leendő) kutató szerint a tárgyakon található hieroglifák egyértelműen hasonlítanak a 18. dinasztiából való leletek írásaival, amelyeket többek között a Liverpooli Egyetem Garstang Régészeti Múzeuma őriz. A Winnipegi Egyetem az 1900-as évek elején szerezte meg a Hetherington-gyűjteményt. Maga a különleges gyűjtemény megvétele elég rejtélyes módon történt, gyakorlatilag nincs róla feljegyzés, ugyanakkor a kutatók szerint a gyűjtemény részei egytől egyig eredetiek, állítja az egyetem vezetése. Hozzátették: úgy tudják, két hajószállítmány során érkeztek a tárgyak Kanadába, az egyik 1903-ban, a másik 1925-ben ért partot.

A Hetherington-gyűjtemény kurátora, Val McKinley szerint, aki már Hatsepszut-tárgyaknak nevezte a megvizsgált leleteket, a fából készült eszközök igen figyelemreméltóak. A többi tárgy különböző dinasztiákból való, és különféle régészeti ásatásokból származnak. A különböző műtárgyak között szerepelnek például lámpások, tároló edények, háztartási eszközök, kőfaragó eszközök, csontból készült játékok, temetési szobrocskák, valamint egy sárgarézből készült Osiris-szobor is.