Az öngyógyító római beton titka
A római beton tartóssága évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Egy pompeji építkezésen talált nyersanyag új magyarázatot ad arra, miért volt ez az anyag ennyire ellenálló.
A római beton rejtélye
A római beton egészen elképesztő anyag. Ez az egyik fő oka annak, hogy ma is ennyit tudunk a római építészetről. Számos római építmény maradt fenn részben vagy egészben, hidak, utak, közfürdők és lakóházak formájában. Tartósságuk a fejlett beton- és építési technikáknak köszönhető.
Mindezek ellenére sokáig nem volt világos, hogyan készítették ezt az anyagot, és mitől volt ennyire ellenálló. A kutatók régóta keresték azokat a tárgyi bizonyítékokat, amelyek közvetlenül a római munkaterületekről származnak.
Római beton a félbehagyott építkezésen
Egy új tanulmány, amelyet a Massachusetts Institute of Technology kutatói készítettek, új megvilágításba helyezte a római beton kérdését. A vizsgálat alapját egy pompeji építkezésen talált anyag adta, ahol a munkások egy városi ház javításán dolgoztak, amikor a Vezúv Kr. u. 79-ben kitört.
Az építkezés félkész állapotban maradt. Ez különleges lehetőséget teremtett, mert nemcsak a kész beton, hanem a keverés előtti alapanyagok is fennmaradtak. A leletcsoport újrahasznosításra válogatott tetőcserepeket és amforákat is tartalmazott, amelyeket az anyagok szállítására használtak.
A római beton előkészítése
A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a száraz alapanyagokat már a keverés előtt előkészítették. Ez a száraz keverék állt a kutatás középpontjában. Ilyen állapotú anyag ritkán marad fenn, ezért a kutatók most először vizsgálhatták meg közvetlenül, mi történt a víz hozzáadása előtt és után.
Ez alapjaiban változtatta meg a római betongyártásról alkotott képet.
A római beton kémiai kulcsa
A vizsgálatok során a kutatók apró mészdarabokat, úgynevezett mészrögöket azonosítottak. Ezek jelenléte arra utal, hogy a beton előállítása során gyorsmeszet használtak.
A gyorsmész kalcium-oxid, amelyet nagy tisztaságú mészkő hevítésével állítanak elő. A pompeji ház átriumában a munkások száraz meszet kevertek össze pozzolanával, vagyis vulkáni hamuval.
Amikor ehhez vizet adtak, heves, hőtermelő kémiai reakció zajlott le. Ez az exoterm folyamat az úgynevezett forró keverés, amely teljesen eltér a modern betonkeverési eljárásoktól.
Öngyógyító római beton
A forró keverés során az oltott mészben apró, fel nem oldódott mészrögök maradtak vissza. Ezek megőrizték reaktív tulajdonságaikat. Ha a betonban később repedések keletkeztek, a beszivárgó víz reakcióba lépett ezekkel a rögökkel, és a repedések fokozatosan bezáródtak.
Más szóval, a római beton bizonyos formái képesek voltak önmaguk javítására.
Írott források és római beton
A római betonról alkotott ismereteink jelentős része Vitruvius építész írásain alapul. Ő részletesen tárgyalja a pozzolana és a mész keverését, bár sokáig úgy vélték, hogy nem forró keverésre utal.
Az idősebb Plinius viszont egyértelműen leírja a mész és a víz reakcióját, amely pontosan megfelel az exoterm folyamatnak. Ez arra utal, hogy a rómaiak ismerték ezt a technikát, még ha nem is minden esetben alkalmazták.
Nem minden római beton volt egyforma
Korábbi kutatások már kimutatták a mészrögök jelenlétét a Pompejitől északra fekvő Privernum római kori maradványaiban. Hasonló önjavító jelenséget figyeltek meg Caecilia Metella sírjának betonjában is, a Via Appia mentén.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden római építkezés kiváló minőségű volt. Az idősebb Plinius maga is megjegyzi, hogy számos épület rossz habarcs miatt omlott össze.
Mit jelent mindez a római beton megértésében?
Az új pompeji lelet izgalmas, de óvatosságra int. Egyetlen, Kr. u. 79-ben félbehagyott építkezés alapján nem lehet általánosítani a római beton minden változatára.
Nyitott kérdés marad, hogy a forró keverés mennyire volt elterjedt, és hogy a pompeji építők tudatosan alkalmazták-e ezt a módszert a térség földrengései miatt.
A válaszokhoz további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, hol és milyen gyakran használták az önjavító római beton technikáját.
Forrás: mult-kor.hu
Kapcsolódó: