Biológiai megoldások a napfényenergia hasznosításában

Szerző: | 2011.08.31., 09:41 | Tudomány

A napfényenergia hatékony felhasználása kulcsfontosságú a növekvő energiaszükséglettel és a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével szembesülő emberiség számára. Az újabb tudományos eredmények adta lehetőségekről, valamint a kutatások irányairól tanácskoznak az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a terület hazai és külföldi szaktekintélyei, illetve a téma iránt érdeklődő doktoranduszok és fiatal kutatók.

“A napfényenergia hasznosítására nem létezik egyetlen üdvözítő megoldás. A kutatóknak arra kell törekedniük, hogy kidolgozzák a legjobbnak tűnő alternatívákat, és segítsenek az alkalmazásukban – összegezte Garab Győző az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet tudományos tanácsadója. Megállapítása a szoláris energiával kapcsolatos, aktuális tudományos közmegegyezést tükrözi.

A jelenleg körvonalazódó, a napfényenergia hasznosítására alkalmas, mintegy tucatnyi megoldás csaknem fele biológiai vonatkozású. Részben az élő szervezetek, főként a növények tulajdonságait használják fel – biotechnológiai eljárásokkal akár módosíthatják is őket -, részben pedig a biomimetika módszerét követve az élővilágban megfigyelhető megoldásokat, mechanizmusokat és szerkezeteket próbálják meg mesterséges anyagokban vagy molekuláris berendezésekben alkalmazni. “A kutatások egyik fő iránya a fotoszintézis vizsgálata, aminek Magyarországon nagy hagyományai vannak” – emelte ki Garab Győző, Jelzésértékűnek nevezte, hogy az 1998-ban Kelet-Közép-Európában első és mind ez idáig egyetlen alkalommal megrendezett Fotoszintézis Világkongresszusnak hazánk adott otthont. Az MTA doktora utalt rá, hogy a K+F a napfényenergia hasznosítása területén világszerte gyorsan fejlődő ágazat: a ma működő összes kapacitás majdnem fele az elmúlt években épült ki. A folyamat érthető, hiszen az előrejelzések szerint a globális energiaszükséglet a következő két évtizedben mintegy húsz százalékkal fog növekedni, miközben az úgynevezett “klasszikus” energiahordozók, különösen az olaj és a földgáz egyre kisebb mennyiségben állnak majd rendelkezésre. Ráadásul felhasználásuk a szén-dioxid-kibocsátás miatt súlyos károkat okoz a Föld atmoszférájában, közvetve pedig a teljes bioszférában. Ezért is kiemelkedő jelentőségű a megújuló energiaforrások, köztük a napfény hatékony és olcsó felhasználása. “Az energiaellátásban a legfontosabb a diverzifikálás” – hangsúlyozta Garab Győző. Az optimális energiamix meghatározásakor lokális szemléletre van szükség. Egy-egy adott környezet sajátosságait figyelembe véve érdemes meghatározni, milyen energiaforrásból mennyit vegyenek igénybe: “Másra van szükség a Hortobágy közepén, és másra egy texasi farmon.”

Az MTA doktora szerint a hazai tudománypolitika elkötelezett a megújuló energiaforrások kutatása iránt. Példaként említette a Pálinkás József által indított Köztestületi Stratégiai Programok energiastratégiai részéhez kapcsolódó, Megújuló energiák hasznosítása címmel tavaly ősszel megjelent kötetet, amely segítséget nyújthat mind a döntéshozók, mind a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia kidolgozói számára. Garab Győző hozzátette: az Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége (EBSA), valamint a Fotoszintézis Kutatások Nemzetközi Társasága (ISPR) által is támogatott, neves hazai és rangos külföldi előadók részvételével megrendezett szegedi tanácskozás ismételten bebizonyította, hogy a terület iránt a fiatal kutatói generáció tagjai is élénken érdeklődnek.

-vb-

MTA

Pin It on Pinterest

Share This