Elhunyt az első laptop tervezője

Hatvankilenc éves korában elhunyt a sokak által a világ első laptopjának tekintett Grid Compass nevű hordozható számítógép tervezője, Bill Moggridge.
A brit születésű szakember rákbetegségben hunyt el szombaton San Franciscóban – jelentette be az amerikai Smithsonian Intézethez tartozó Cooper-Hweitt Nemzeti Dizájnmúzeum, amelynek 2010 óta igazgatója volt. Bill Moggridge 1979-ben tervezte meg a Grid Compass nevű hordozható számítógépet, amelyet a mai gépekhez hasonló, széthajtható kivitele miatt a világ első laptopjának tartanak. Moggridge Associates nevű brit cégének első terméke még egy kenyérpirító volt, és már 1972-ben tervezett egy miniszámítógépet, ez azonban nem került gyártásba.

A korai noteszgép még kizárólag villanyáramról tudott működni, saját akkumulátorai ugyanis csak arra voltak alkalmasak, hogy a memóriájában tárolt adatok megőrzéséről gondoskodjanak. A négy és fél kilogrammos tömegével kompaktnak számító noteszgép egy nyolc megahertzes Intel 8086-os processzort, és mindössze negyed megabájt memóriát tartalmazott. Az adatokat a mindössze 384 kilobájt belső memórián, vagy külső floppy-meghajtón vagy egy tíz megabájtos merevlemezen lehetett tárolni.
Képernyője még nem folyadékkristályos technológiát, hanem sárgás fényt kibocsátú electrolumineszcens megoldást használt. Hat colos, azaz egy mai táblagépénél is kisebb képernyőjén amelyen egyszerre 80×24 darab karaktert, vagy 320×240 képpontos grafikát lehetett megjeleníteni, és egy saját, Grid nevű operációs rendszert futtatott, mivel tervezésekor még a DOS sem létezett. Kommunikálni a korai laptop még csak egy másodpercenként csupán 1200 bitet (azaz nagyjából 0,1 kilobájtot) átvinni képes betárcsázós modemen volt képes.
Az 1982-ben boltokba került számítógép nagyon drága volt, 8150 dollárba került, ami a Wolfram Alpha tudományos kereső kalkulációja szerint mai értéken mintegy húszezer dollárt, vagyis négy és félmillió forintos árat jelent, amellyel akkoriban a világ legdrágább személyi számítógépének számított.

Nem meglepő, hogy bár eredetileg üzletembereknek szánták, a Grid Compasst végül az amerikai hadsereg és a NASA vette használatba. Az űrügynökség 1985-től a Discovery űrsiklón bevetésein is alkalmazni kezdte egészen a kilencvenes évekig. A CNet amerikai technológiai hírportál szerint az azóta megjelent laptopok szinte mindegyikében megtalálható a Moggridge-féle gépben alkalmazott alapvető megoldás.
A Grid későbbi változatai már akkumulátoros üzemre is képesek voltak, és a Microsoft DOS operációs rendszerének futtatására is képessé váltak, miután 1988-ban a Tandy számítógépgyártó vállalat felvásárolta az ezeket gyártó céget. A YouTube-on a Computer History Museum másfél órás előadását is meg lehet nézni a Grid Compass történetéről.
Forrás: origo.hu