Élő dinoszauruszok – ma?

A földtörténeti középkor (mezozoikum) 150 millió éve alatt egy állatcsoport uralta planétánkat, meghódítva a szárazföldeket, a tengereket, sőt a levegőt is: a dinoszauruszok. Legkolosszálisabb testméretű képviselőik közt akadtak akár negyvenméteres testhosszt is elérő gigászi növényevők, falkában támadva velük is megbírni képes óriási ragadozók, kisrepülőgép méretű, hatalmas repülő hüllők. Ám 65 millió évvel ezelőtt egy 10 kilométer hosszanti átmérőjű, Mount Everest méretű aszteroida csapódott planétánkba, s a bolygó egészét ért globális katasztrófa kipusztította az élővilág 70 százalékát, köztük a dinoszauruszokat is. Zavarba ejtő legendák és megfigyelések azonban arra utalhatnak, hogy kicsiny, elszigetelt populációik talán még ma is élnek a Föld ritkán lakott, nehezen felkutatható területein.

Afrikában, a Kongó és mellékfolyói által keresztülszelt Kongó-medencében található földünk harmadik legnagyobb egyenlítői esőerdeje. Itt terpeszkedik a pigmeus törzsek által lakott Likouala-mocsárvidék is, ahol a XVIII. század utolsó harmadában a francia Proyart abbé és misszionáriustársai igyekeztek keresztény hitre téríteni az őslakókat. Hazatérve, 1776-ban könyvet is írt úti élményeiről, melyben arról is szót ejtett, hogy a mocsaras őserdőben 90 cm kerületű, karmos lábnyomokat talált, melyek több mint 2 m-es távközökben követték egymást. Egyetlen ismert, ma élő állat sem hagy hátra ilyen nyomokat – dinoszauruszok azonban hátrahagyhattak… Később odalátogató kutatóknak is különös teremtményekről meséltek a bennszülöttek. 1980-1981-ben Roy Mackal, a Chicagói Egyetem állattani tanszékének egykori professzora, majd Bill Gibbson angol kutató is különös élőlényekről adott hírt, miután visszatért a lápvidékről.

A legismertebb furcsa lény a mokele-mbembe nevű növényevő, melyet a különböző legendákban különböző módon festenek le. Méretét elefánthoz vagy nagyobb vízilóhoz hasonlítják. Egyes leírások szerint elefántra, orrszarvúra vagy más, ismert állatra emlékeztet. A BBC/Discovery Channel Congo c., 2001-ben forgatott dokumentumfilmjében interjút készítettek egy törzs több képviselőjével, akik a rinocérosz fotójára nézve, azt állították, hogy ilyen a mokele-mbembe. Csakhogy a Kongó-medencében ma nem élnek orrszarvúk.

Elképzelhetőnek tartják viszont, hogy a legendás állat a mitológia és a népi hagyományok keveredése, s arra az időre utal vissza, amikor még rinocéroszok is járták a Kongó-medence erdőségeit. Némelyik helyen, például Boha faluban pedig inkább szellemként, mintsem hús-vér lényként beszélnek róla. Más legendákban viszont legalább akkora, mint egy elefánt, de nem olyan zömök, oszloplábai három ujjban végződnek, háromméteresre becsült, a végén ostorszerűen elvékonyodó farkat visel, mintegy két méter hosszú nyakán pedig viszonylag kicsiny fej ül. A kriptozoológusok (kihaltnak tartott, de szerintük nagyon is élő lények után nyomozó kutatók) szerint a mokele-mbembe Prosauropoda dinoszaurusz lehet, a hosszú nyakú és farkú, hatalmas termetű Sauropodák őse. A Prosauropodák egyike volt a 200–183 millió éve élt, akár hat méter hosszúra is megnőtt Massospondylus, melynek maradványait meg is találták Afrikában, bár nem a jelenlegi Kongó-medence területén, hanem a dél-afrikai Zimbabwe és Lesotho államok földjében. Massospondylus-maradékok lennének a mokele-mbembék? Nos, a legújabb kutatások szerint az említett dinoszauruszok végtagjai ötujjú mancsokban végződtek, s félig felegyenesedett testtartásban közlekedtek, időnként le-leereszkedve mellső lábaikra. Nem valószínű, hogy maradványuk a legendás afrikai állat, de persze, nem zárható ki, hogy egy másik Prosauropoda-faj maradéka… Megjegyzendő, hogy a mokele-mbembét Kamerunban is ismerik…

Ugyancsak a Likouala-mocsárvidék legendáiban szerepel a mbielu-mbielu-mbielu nevű teremtmény, melynek hátából – a bennszülöttek elmondása szerint – csontlemezek emelkednek ki. Amikor a kriptozoológusok a hátán csontlemezeket viselő Stegosaurus fényképét mutatták meg a rejtélyes állatról mesélő őslakóknak, azok azt állították, hogy hasonlít a mbielu-mbielu-mbielura. A kilenc méter hosszúra is megnőtt Stegosaurusok legnagyobb képviselői Észak-Amerikában éltek, afrikai rokonaik lemeztaréjai viszont elcsökevényesedtek, kisebbek voltak, mint az újvilági példányoké. Az ugyancsak a rokonságukba tartozó, négy-öt méteresre megnövő, Afrikában feltárt Kentrosaurusok hátán pedig nem csontlemezek, hanem csonttüskék futottak végig, s combjai fölött is viselt egy tüskepárt.

S még mindig a nevezett mocsárvidéknél maradva… A helyi legendák következő szereplője az elefántméretű emela-ntouka, melynek súlyos a farka, fején pedig – a különböző leírások szerint – egy vagy több hosszú szarva van. Elképzelhető lenne, hogy egy ún. szarvas dinoszaurusz, a Triceratops rokonságába tartozó Monoclonius maradékáról van szó. Súlyos ellenérv viszont, hogy szarvas dinoszaurusz kövületeket még csak Észak-Amerikában tártak fel. A csipkeve nevű, két lábon járó, hatalmas karmokkal is felfegyverzett, a leírások szerint akár négytonnásra is megnövő ragadozó hüllő pedig talán az egykor Afrikában élt hatalmas Carcharodontosaurus maradványpopulációja…

A Kongó-medencétől délre, Zambia és Zimbabwe egyes területein repülő dinoszauruszok is felbukkannak az afrikai legendákban, a kongomatók, melyek hosszú csőrében rengeteg fog sorakozik, bőrszárnyuk fesztávolsága pedig közel két méter lehet. Ha van alapjuk a legendáknak, elképzelhető, hogy Eudimorphodon- vagy Rhamphorhynchus-maradékokról van szó…

Fennmaradhattak-e dinoszauruszok Afrikában? Kézzelfogható bizonyíték nincs rájuk, s ekkora élőlények populációinak nagy élőhelyre van szükségük, s több egyedüknek is élniük kellene, melyekre talán már rá kellett volna bukkanni a nyugati kutatóknak is, de ki tudja… A bojtosúszós halakról úgy vélték, hogy 70 millió éve kihaltak, ám 1938-ban, az Indiai-óceán dél-afrikai vizeiben felfedezték a bojtosúszós maradványhalat, a Latimeria chalumnae-t. S itt merülhet fel a kérdés a tisztelt olvasóban, hogy talán a híres-nevezetes, hosszú nyakú, kicsiny fejű Loch-Ness-i szörny is dinoszaurusz-maradvány, a Plesiosaurus maradéka. Csakhogy a tó mindössze tízezer éves, élővilága szegényes, a tüdővel lélegző Plesiosaurusoknak pedig többször kellene a felszínre emelkedniük levegőért, mint ahányszor látni vélik a szörnyet, s nagyon furcsa, hogy mindig csak egyet látnak. Elképzelhetetlen hát, hogy itt élne egy Plesiosaurus-populáció.

Újfalussy Géza
Kárpátalja.ma