Emberi szavakat képes megtanulni a tollas zseni

Egy tollas zseni, akit – erős képzavarral – a madarak emberszabásújaként is emlegetnek a viselkedéskutatók.

A csóka egyike a legértelmesebb erdőlakóknak, hiszen játszik, szerszámot használ, fogságban beszélni is megtanul, ráadásul érzelmi intelligenciája is kifejezetten emberszerű. „Szociális bőrápoló” hajlamát már Konrad Lorenz is megörökítette Salamon király gyűrűje című könyvében, kiemelve, hogy nem ismer még egy lényt, amely olyan nagy buzgalmat tanúsítana ezen a téren, mint a szerelmes csókahölgy.

Hosszú perceken át fésülgeti párja tarkótollait, miközben a férj félig lehunyt szemmel élvezi a simogatást. A tisztogatás ráadásul az összetartozás élményét is erősíti, amit az is tanúsít, hogy a csókapárok, ahogy öregszenek, úgy ragaszkodnak egyre erősebben egymáshoz – állítja Lorenz.

Zsoldos Árpád ornitológus, aki maga is több csókát felnevelt, azt meséli, a csóka is énekesmadár, amely még hangot is tud utánozni. Régebben szívesen tartották otthon is, az így felnövő madár pedig az emberhez kötődik, és még emberi szavak megtanulására is képes. A szakembernek négy csókafióka is társa volt egy-egy nyáron át, ám – minthogy hímek voltak – októberben mind szárnyra keltek.

A csókák vonulása ugyanis ősszel kezdődik, és ilyenkor a hímek is csatlakoznak a csapathoz. Ha viszont az ember tojót nevel, az évekig is mellette maradhat, van, aki 30 éve él együtt az egyre rigolyásabb madárral, amely egyébként „őszül” is: a tolla szabályszerűen kifehéredik – magyarázza az ornitológus.