Emlékkonferencia a Rákóczi-főiskolán
100 éves a Kárpátaljai Református Egyház címmel szerveztek emlékkonferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 16-án.
A rendezvény a Beregszászi Református Gyülekezet kamarakórusának szolgálatával kezdődött. Ezután Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke tartott nyitóáhítatot.
– Itt az ideje annak, hogy bűnbánatot tartsunk, és elhatározzuk, elszánjuk magunkat az Úr szolgálatára. Neki szolgálni örömmel az elmúlt száz esztendőben nem mindig adatott meg. Vagy azért, mert nem az Úrra néztünk, vagy azért, mert a körülmények nagyon megkeserítették életünket, illetve az elődeink életét – emelte ki a püspök.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi-főiskola könyvtárának igazgatója köszöntőjében elmondta:
– Úgy vélem, a tudomány szolgálója az Úrnak. A történelemtudomány még inkább az, hisz a múltat próbálja feltárni, azokat a napokat, amelyek közül nagyon sokat szándékosan elfelejtünk. Nekünk történészeknek viszont az a dolgunk, hogy ezekről a napokról leporoljuk a rárakódott múltat, napokat, és feldolgozzuk, emlékezzünk a régiekről.
Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja beszédében Kárpátalja sokszínűségét emelte ki. Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese felvezetésként az egyház történetének egyes pontjait, történéseit idézte fel.
A megnyitót a Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmmel zárták, mely egyfajta körképet ad az egész Kárpát-medencéről a trianoni békeegyezményt követő időben.
A program további részében két panelbeszélgetés vette kezdetét. Előszőr Szakál Imre (Rákóczi-főiskola), Orosz Zsolt (Zápszonyi Református Egyházközösség), Szamborovszkyné Nagy Ibolya (Rákóczi-főiskola, NIKM) és Radvánszky Ferenc (Mezőkaszonyi-Bótrágyi Református Egyházközösség, NIKM) előadásai következtek, melyek:
- A „pacifikáló megszállástól” a „hódításig”. A csehszlovák Kárpátalja első öt éve (1919-24);
- Bartók Béla szerepe a KRE megalakulásában;
- A Bertók–Bary kettős, avagy Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolata a KRE létrehozása előtt-alatt-után;
- A KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációi és irányai.
Második körben pedig Molnár D. Erzsébet (Rákóczi-főiskola, NIKM), Székely Marianna (Rákóczi-főiskola, NIKM) és Túri László (NIKM) előadásai következtek, melyek:
- Kiutasítás és visszatérés: Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal;
- Egy Ugocsai gyülekezet mindennapjai az első világháborút követő területrendezések tükrében;
- Egy élni akaró közösség kiútkeresése a Trianon utáni években. A Kígyósi Református Egyházközség helyzete az első világháborút követő időszakban.
A rendezvény részeként két minikiállítást is megtekinthettek a résztvevők. Szilvási Erzsébet, a KRE levéltárának és múzeumának igazgatója mutatta be a 100 éves a KRE című kiállítását, majd P. Szalay Emőke a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményét, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának tablókiállítását prezentálta az érdeklődök felé a panelbeszélgetések zárásaként.
Az esemény a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) szervezésében a Narancsik Imre Kutatói Műhely (NIKM) szakmai közreműködésével valósult meg.
Orbán Viktória