Görögkatolikus Egyháztörténeti Konferenciát tartottak Beregszászban
A görögkatolikusok és II. Rákóczi Ferenc címmel szervezték meg november 28-án Beregszászban a VIII. Görögkatolikus Egyháztörténeti Konferenciát.
Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium és a GörögKör tudományos rendezvénynek az előző évek hagyományai szerint idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.
Az előadókat és a hallgatóságot Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye helynöke köszöntötte, aki beszédében utalt arra, hogy míg II. Rákóczi Ferenc a magyar nép szabadságáért harcolt, jelen korunkban is van miért – magyarságunk, anyanyelvünk használata, kárpátaljai megmaradásunk – küzdenünk.
Dr. Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja is gratulált az immár nyolcadik éves görögkatolikus konferenciához. Kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc nemzetiségtől és vallástól függetlenül egyesíteni tudta népét.
Ezt követően dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola előadója emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy egy 1893-ban megfogalmazódott álom valósul meg hamarosan Beregszászban: december 17-én felavatják a Nagyságos Fejedelem köztéri szobrát.
A konferencia főszervezője, Marosi István atya ezután felvázolta az egész napos program témáját és menetét. Az idei tudományos találkozó tematikájában a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódott: az előadások a fejedelemhez, a hűséges ruszin néphez, a görögkatolikusokhoz kapcsolódtak.
Felvezetőként a jelenlévők a De Camillis görögkatolikus püspök (1641–1706) életét bemutató kisfilmet tekinthették meg, majd dr. Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyháztörténésze ismertette a 17-18. század fordulójának katolikus egyházi helyzetét.
A továbbiakban dr. Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora, egyháztörténésze beszélt a De Camillis püspök és II. Rákóczi Ferenc konfliktusáról és annak következményeiről.
Prof. dr. Tóth Ferenc, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója a Nagyságos Fejedelem rodostói emigrációban eltöltött idejét, s az ott végbemenő egyházépítést mutatta be.
Dr. Takács László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia Tanszékének docense II. Rákóczi Ferenc Vallomásokként ismert latin nyelvű művét, a Confessio Peccatoris-t értelmezte, rámutatva Rákóczi lelki világának fejlődésére.
Dr. Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa a 18. századi munkácsi területű bazilita monostorok építészetét mutatta be.
Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezető egyháztörténésze értekezése a Nagyságos Fejedelem lelki életére, vallásosságára helyezte a hangsúlyt.
A konferencia délutáni szekcióját dr. Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatóhelyettese előadása nyitotta meg, melynek témája az északkelet-magyarországi váraknak a Rákóczi-szabadságharcban betöltött szerepe volt.
Kaszinec Ottokár, a Munkácsi Állami Egyetem Turizmus- és Vendéglátóipari Karának előadója a legendák, mondák, emlékművek formájában fennmaradt kárpátaljai Rákóczi-kultuszt ismertette.
Dr. Tamás Edit történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója az egykori északkeleti vármegyék: Abaúj-Torna, Zemplén, Sáros ruszin ajkú lakosságának Rákóczi-emlékeit mutatta be.
Az egész napos konferencia záró előadását dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének előadója tartotta meg Beregszász Rákóczi emlékei címmel.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma