Íme az öt legveszélyesebb vegyi anyag

Az io9 oldal összegyűjtötte a tíz legveszélyesebb vegyi anyagot, amelyekkel a mindennapokban is találkozhatunk.

Van közöttük szívgyógyszer, az autók jégmentesítésére használt fagyálló, de még a nikotin is helyet kapott a listán. Ezekből szemezgettünk.

Elsőként említenénk a hidrogén-peroxidot, amellyel leginkább halványkék színű, híg oldatként találkozunk. Mivel a sebek és horzsolások fertőtlenítésére széles körben használják, ott lehet a házi gyógyszertárunkban is, igaz, csak kis – 3-6 százalékos – koncentrációban. Ez csupán azért lényeges, mert már 30 százalékos töménységnél robbanásveszélyes anyaggá válik – ezért használják fel például rakéták meghajtásánál is, ennél is magasabb koncentrációban. A 2005-ös londoni metrórobbantásnál is ennek az anyagnak a tömény változatát használták, 52 embert életét kioltva ezzel. De korábban a fogorvosi rendelőkben is fellelhető volt a hidrogén-peroxid, fogkőeltávolításra használták, erőteljes maró hatása miatt. Nemrég pedig a tüdőrákkal is kapcsolatba hozták, azt igazolva, hogy a cigarettafüstben lévő anyag is felelős a rákos folyamatok kialakulásában.

Hasonlóan veszélyes anyagnak számít az etilén-glikol, amely nem más, mint egy szagtalan, édes, mérgező folyadék. Az etil-alkoholhoz hasonló az élettani hatása, ám sokkal toxikusabb – felnőtteknél a potenciálisan halálos dózis 2 milliliter testsúlykilogrammként. Az anyaggal leginkább fagyállóként találkozhatunk. De adalékanyagként, illetve glicerin helyett is megtalálható például a kozmetikumokban. Ne csak magunktól, hanem háziállatainktól is tartsuk távol ezt a folyadékot, mert vonzhatja őket az édes íz, és táplálékforrásként tekinthetnek rá. Fogyasztása lassú halált okozhat, legalább 72 óra kell ahhoz, hogy végezzen az emberrel. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, véletlenül is előfordulhat mérgezés, de használták már öngyilkosságoknál is.

Aki tisztában van a nikotin hatásaival, nem lepődik meg, hogy ez az anyag is bekerült a legveszélyesebb tízbe. A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület, legnagyobb mennyiségben a dohányban található. Olajos folyadékként a nikotin erős méreg, közvetlen halált – tiszta formában azonban igen hamar végez az áldozattal, ha közvetlenül a véráramba kerül – ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint addiktív hatása erősebb, mint a kokainé és a heroiné. Túladagolás is előfordulhat, azoknál, akik nikotintapaszt alkalmaznak testükön.

A keserűmandula illatú nátrium-cianidnál, a bányaipar melléktermékénél sem lepődünk meg, legalábbis a tiszai ciánkatasztrófa után. A kéksav nátriumsója valóban rendkívül mérgező és igen gyors halált okoz. A véráramba kerülve megbénítja az oxigénfelvételben kulcsszerepet játszó citokróm-oxidáz enzim működését. A halál közvetlen oka általában szívbénulás.

Nem is gondolnánk, hogy a gyűszűvirágból készült, digoxin nevű kivonat túladagolva halálos méreg. Terápiás céllal használják, ugyanis a megfelelő mennyiségben alkalmazott digoxin javítja a szívműködést. Charles Cullen, a tengerentúlon Halál Angyalaként elhíresült ápoló is ezzel a szerrel – a szívgyógyszer túladagolásával – segítette halálba több mint negyven betegét, 16 év alatt.

forrás:hvg.hu