Javul az ózonkoncentráció a Föld körül

Az elmúlt 66 millió évben még soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid-kibocsátás mértéke a Földön, figyelmeztetnek a szakértők. Az ENSZ előrejelzése szerint ezért akár 4,8 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet ebben az évszázadban. Mindez hazánkra is igaz lehet, amint azt az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati modelljei is feltárják.

A következő évtizedekben 1-2 fokos hőmérséklet-emelkedésre számíthatunk országos átlagban, a legnagyobb mértékben várhatóan nyáron és ősszel. Az évszázad végére a melegedés nagysága elérheti a 3-4 fokot, egyes helyeken akár az 5 fokot is meghaladhatja – fejtette ki Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az M1 – Kék bolygó című műsorában.

Szavai szerint a nyári meleg éjszakák és a hőségnapok száma is növekedni fog, ráadásul eléggé riasztó mértékben, mert az évszázad közepére ugyan még csak néhány 10 napban lesz mérhető a változás, de az évszázad végére akár az egy hónapot is meghaladhatja mértéke.

A globális felmelegedés mára megváltoztatta a sarkvidékek időjárását is. A megváltozott légáramlatok folytán tavasszal a Déli-sarkon a szelek által odahordott rengeteg CFC-gáz mind egyszerre kezd lebomlani, ezért időről időre óriási ózonlyuk keletkezik.

Tóth Zoltán légkörfizikus hozzátette, a fogalom erős ózonmennyiség-csökkenést takar, tehát a légkör teljes ózontartalma nagyon erősen lecsökken. Az északi féltekén olyan körülmények állnak fenn, hogy ott soha nem tud olyan erős ózonlyuk kialakulni. De szavai szerint egy kicsit gyengébb változata létrejöhet.

Pontosan ez történt idén kora tavasszal, a magaslégköri áramlások miatt ráadásul az Északi-sark fölötti ózonlyuk délebbre vándorolt. A légkörfizikus kifejtette, nagyon erős ózoncsökkenések voltak tapasztalhatók, a jelenség közepe Nyugat-Európa fölött helyezkedett el, de a széle minket is érintett, olyannyira, hogy például január utolsó és február első napjaiban 20-30 százalékos ózoncsökkenést eredményezett nálunk. Volt olyan nap – február másodika -, amikor az ózonnak majdnem egyharmada eltűnt fölülünk – tette hozzá.

Bár ekkora ózoncsökkenés ritka, nem túl megnyugtató, hiszen az ózon nyeli el a Napból érkező káros ultraibolya sugárzásokat, amelyek bőrrákot és szürkehályogot okoznak, és az állatokra, növényekre is veszélyesek. Szerencsére, az ózonlyuk többnyire kora tavasszal keletkezik. A légkörfizikus szerint az évnek eme szakaszában a Nap nem áll olyan magasan a horizont felett, tehát a beérkező, káros ultraibolya sugárzás mennyisége viszonylag kicsi. Ha a lyuk nyár közepén jelenne meg, az jóval veszélyesebb lenne – tette hozzá.

30 százalékos ózoncsökkenésnél – felhőtlen időben – majdnem 10-es UV-figyelmeztetést adnának ki, ami minden eddigi rekordot megdöntene.

Annak ellenére, hogy a Déli-sark felett időről időre óriási ózonlyuk jön létre, az ózonréteg vastagsága általánosságban véve nő, köszönhetően az 1987-es montreali egyezménynek, amelyben korlátozták az ózont bontó szénhidrogén-származékok, így például a freonok kibocsátását.

Hiába javul azonban az ózonkoncentráció a Föld körül, az UV-sugárzás mennyisége mégsem csökken. Ennek pedig egészen különös oka van: „az egyre modernebb és környezetkímélőbb ipar hatására a légkörben csökken a szennyezőanyagok mennyisége, ami javítja a légkör sugárzás-átbocsátó képességét” – magyarázza a légkörfizikus.

A tisztább légkörben pedig könnyebben elérik a földfelszínt az ultraibolya sugarak. Ráadásul az ózonkárosító anyagok nagyon nehezen bomlanak le.

A kutatók szerint az ózonkoncentráció várhatóan 2080-ra fog visszaállni eredeti szintjére.