Kerekasztal-beszélgetés a Beregi-sík természeti értékeiről
Online kerekasztal-megbeszélést rendezett a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület június 4-én. A program elsődleges célja a Beregi-sík természeti értékeinek bemutatása volt, továbbá az, hogy rávilágítsanak azokra a hiányosságokra, amelyekre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani. Az előadások során az résztvevők ismertették a magyarországi gyakorlatokat, valamint az elővizsgálatok kárpátaljai eredményeit.
A beszélgetésen többek között szó esett a Beregi-sík természetvédelmi kérdéseiről, az egyenesszárnyú fajok és együttesek kutatásáról és védelméről az említett tájegységben, a fénycsapdák hasznosságáról, továbbá a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum rovarközösségeinek vizsgálati eredményeiről.
Dr. Varga Zoltán biológus, professor emeritus a határon átnyúló természetvédelem lehetőségeiről beszélt, és kiemelte, hogy a Beregi-sík erdei több védett faj számára képeznek élőhelyhálózatot. Dr. Nagy Antal, a Debreceni Egyetem docense a kárpátaljai terület faunájának vizsgálatáról tartott előadásában kihangsúlyozta, hogy az ukrajnai területek kutatottsága elmarad a magyarországiakétól, a Natura 2000-es fajok állományai jobbára feltáratlanok.
Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának munkatársa ismertette az erdészeti fénycsapdák hasznosságát, és az általuk kapott fogási adatok helyes felhasználását. A szakértő felhívta a figyelmet továbbá a rovarok népességének, biomasszájának, diverzitásának riasztó mértékű csökkenésére. Szabó Gyula, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Természetmegőrzési Osztályának osztályvezetője a természetvédelem módszereiről beszélt.
Dr. Szanyi Szabolcs, a PAPILIO Egyesület elnöke, a Debreceni Egyetem adjunktusa a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum rovarközösségeit vizsgáló eredményeit mutatta be. Az elnök elmondta, hogy a rezervátum területén végzett vizsgálatok során csak a nappali aktivitású nagylepkékből 72 fajt sikerült beazonosítani. A lepkeközösségek tanulmányozása során megállapították, hogy túlélésük szempontjából leginkább az erdőszegélyekkel is rendelkező, nedvesebb gyepek kedveznek. Kiemelte, hogy az éjjeli aktivitású nagylepkék vizsgálata is figyelemre méltó eredményeket hozott. Közel 600 fajukat sikerült kimutatni a rezervátum területéről, melynek 10%-a természetvédelmi szempontból jelentős, míg 20%-uk kártevő vagy potenciális kártevő fajként van számontartva.
„Szeretnénk továbbadni ezeket az eredményeket a megfelelő fórumokon a döntéshozók és a nemzetközi-politikai résztvevők számára is. Azt reméljük, hogy elindul majd egy közös gondolkodás, és nemcsak szakmai, hanem politikai és gazdasági érdek is lesz, hogy a közeljövőben létrejöjjön egy határokon átnyúló élőhelyvédelmi hálózat, amelyen keresztül szeretnénk együttes védelmet biztosítani az itt található természeti értékeknek. Nem utolsó sorban szeretnénk továbbadni ezt a fiatal, felnövekvő generáció számára a különböző környezeti-nevelési programokon keresztül. Bízunk abban, hogy egy olyan generáció neveléséhez járulhatunk hozzá, akik érzékenyek lesznek a környezetvédelem iránt, és fogékonyak lesznek a környezet- és az élővilág megismerésére” – zárta szavait Szanyi Szabolcs.
A kerekasztal-beszélgetés végén a résztvevők megbeszélték a tanácskozás legfontosabb kérdéseit és a jövőbeni környezetvédelmi programok lehetőségeit.
A program a Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával valósult meg.
Nagy Nikoletta
Kárpátalja.ma