Kína bejelentette: Holdra száll
A kínai kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott fehér könyve az ország űrprogramjának békés céljait, a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozza.
Emellett nagyszabású terveiről is beszámol, melyek azonban nem számíthatnak örömkönnyekre külföldön, különösen az Egyesült Államokban.
A kínai Államtanács csütörtökön hozta nyilvánosságra űrprogramjának következő öt éves stratégiáját tartalmazó fehér könyvét, mely az elmúlt öt év eredményein, és a 2016-ig tartó tervek bemutatásán kívül az űrtechnológia rohamos fejlesztésének békés szándékát is alátámasztani hivatott.
Peking 2007-ben lelőtte egyik kiöregedett meteorológiai műholdját, ezzel pedig két fronton is a nemzetközi (főként amerikai és japán) aggályok középpontjába került: egyrészt kézzel fogható alapot adott annak a gyanakvásnak, miszerint űrtechnológiáját katonai célokra is fel fogja használni, másrészt a robbanás miatt jelentős mennyiségű hulladék szóródott szét a világűrben, mely a mai napig veszélyt jelent a közelben haladó űrhajókra és más eszközökre.
A fehér könyvben, ahogy az űrprogrammal kapcsolatos minden más hivatalos nyilatkozatban is, a kormány a technológia békés célú felhasználását hangsúlyozza, a katonai célok említésétől pedig óvakodik, kizárólag önvédelemmel kapcsolatosan tesz rá utalást. „Kína együtt fog működni a nemzetközi közösséggel a békés és tiszta világűr fenntartása érdekében, és további erőfeszítéseket fog tenni, hogy hozzájáruljon a világ békéje és fejlődése jelentette magasztos cél eléréséhez” – áll a dokumentum előszavában. A világűr tisztaságának megóvását illetően az ott lévő hulladékok biztonságos megsemmisítésére irányuló technológiák kifejlesztése mellett a fehér könyv a továbbiakban még egyszer kifejezi az ország elkötelezettségét az ügy iránt – ez a Wall Street Journal által megszólaltatott szakértő szerint egyértelműen a 2007-es akció miatti mentegetőzésnek tekinthető, még ha az esetről konkrétan nem is esik szó.
A nemzetközi együttműködéseket és megállapodásokat illetően a fehér könyv kiemeli többek között az Oroszországgal, Brazíliával, és az Európai Űrügynökséggel megkötött bilaterális egyezményeket. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a párbeszéd folytatását említi, ennél többre valószínűleg nem is lehet számítani, mivel Washington elzárkózik a Pekinggel való együttműködéstől az űrtechnológia terén.
A dokumentum kitér a héten elindított Beidou navigációs rendszerrel kapcsolatos tervekre is, valamint az emberi űrutazási program várható előmenetelére. A Sencsou–8 (Shenzhou-8) a Tienkung–1-es (Tiangong-1) kísérleti űrállomásmodullal 2011-ben végrehajtott sikeres, legénység nélküli dokkolási kísérletét 2012-ben a Sencsou–9 és 10 fogja követni, melyek legénységét illetően a dokumentum nem közöl konkrétumokat, de feltehetően a két űrhajó közül legalább az egyik utasokat is szállítani fog. Ezen kívül a következő öt évben Kína kutatásokat fog végezni a középtávú emberi űrbéli tartózkodás megvalósítására, folytatja az állandó űrállomás kivitelezéséhez szükséges technológiai előkészületeket, valamint megkezdi az emberi holdra szállást előkészítő kutatásokat is.
A bolygóközi tér, így a Hold felfedezésének három lépéséből az első 2007-ben már megvalósult, ekkor egy űrszonda megkerülte az égitestet, és felvételeket is készített. A mérföldkőnek számító eseményt 2010-ben megismételték, a két küldetésnek köszönhetően pedig Kína fontos tudományos adatokra és a teljes Hold nagy felbontású térképére is szert tett, számol be a Space Daily. A következő két lépés, a leszállás, majd a visszatérés végrehajtására a terv szerint következő tíz évben kerül majd sor. Az egyre nehezebb eszközök Holdra juttatásához szükséges rakéta, a Hosszú Menetelés 5 már fejlesztés alatt van, és várhatóan 2013-ban egy holdjárót visz majd az égitestre, a 2017-ben kezdődő öt éves periódusban pedig a Holdon gyűjtött minták Földre szállítása valósulhat meg – írja a China Daily.
A holdjáró feljuttatása éppen a következő öt évben azonban ismételten nem számíthat egyhangúan pozitív nemzetközi fogadtatásra, ugyanis a – civil szféra által kezdeményezett, és teljes mértékben privát forrásokból szponzorált – Google Lunar X Prize program célja szintén az, hogy a versenyző csapatok (melyek között egy magyar is szerepel) 2015-ig saját fejlesztésű űreszközt juttassanak a Holdra.
A New York Times által megkérdezett szakértő szerint a kínai program átfogó, de mérsékelt tempójú, így ahogy eddig is, Peking valószínűleg tartani fogja magát a tervhez. „A program alacsony költségvetésű, de alaposan tervezett, és szabályszerű rendszerben követik, ami ránk nem igaz” – mondta Joseph R. Fragola amerikai biztonsági szakértő. Amerikában a kormányváltásokkal az űrstratégia is mindig megújításra kerül, ám Kínában az autoriter rezsim sajátosságaiból fakadóan ez nincs így, könnyen tartani tudják magukat terveikhez.
forrás:kitekinto.hu