Konferencia a XXI. század egyik legjelentősebb tudományágáról, a hálózatkutatásról

Január 18-án a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciát szervezett Hálózatok és közösségek – Közösségek megismerése hálózatkutatási módszerrel címmel, melynek a budapesti Magyarság Háza adott otthont.
A konferencia egyik előadója az erdélyi születésű Barabási Albert-László (Northeastern University, Boston) volt, aki a hálózatkutatásnak világszinten is az egyik legelismertebb alakja. Erdős Pál és Rényi Alfréd magyar matematikusok kutatásai alapján a tudósok évtizedekig úgy gondolták, hogy a hálózatok – legyenek azok akár társadalmi hálók, akár a sejtek kémiai anyagai – véletlenszerűen rendeződnek el. Többek között Barabási érdeme, hogy a kilencvenes évek végén rájöttek: a hálózatok többségében nem véletlenszerű, hanem nagyon bonyolult matematikai összefüggések fedezhetők fel. A Hálózatkutatás – Komplex rendszerek értelmezése hálózatos módszertannal című előadásában a neves professzor a hálózatkutatás lényegéről, alapjairól és alkalmazásáról nyújtott átfogó képet a résztvevőknek, beleértve Erdős Pál és Rényi Alfréd elméletét a véletlen módon kialakuló kapcsolatokról, és Stanley Milgram harvardi professzor felfedezését, mely szerint átlagosan hat közvetítő személyen keresztül két ember a világ bármely két pontjáról eljut egymáshoz, ami azt jelenti, hogy társadalmunk hatalmas méretei ellenére a világ valójában kicsi.
Ruppert Péter, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. ügyvezető igazgatója és Vásárhelyi Orsolya, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. elemzője Közösségek megismerése hálózatkutatással: hálózati struktúra a massachusettsi magyarság megismeréséhez című előadásában a massachusettsi magyar közösségben végzett kutatatásaik eredményeit ismertették, bemutatva a konferencia résztvevőinek a hálózatkutatás gyakorlati alkalmazását, hasznát.
Mindkét előadás igen gondolatébresztően hatott, s az előadók szakértelmének köszönhetően a hallgatóság számára világossá vált, hogy a hálózatkutatás, amely matematikai elméletként indult, mára egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalomtudományok terén is. Ez utóbbi kapcsán nagy érdeklődést tapasztalhattunk a hallgatóság részéről is, akik több kérdést vetettek fel a hálózatkutatás szerepéről, amelyet a közösségen belüli kommunikációs hiányosságok feltérképezésében és sikerességének fejlesztésében játszik, hiszen Barabási Albert-László előadása során egy vállalati felmérés példáján keresztül mutatta be a hálózatkutatás gyakorlati jelentőségét. A massachusetti magyarság hálózati kapcsolatának vizsgálata pedig felveti annak lehetőségét, hogy a kutatási módszer a határon túli magyarok belső struktúrájának és magyarországi magyarokhoz való viszonyának, kötődéseinek a feltárásában is alkalmazható lenne.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében a konferencián részt vett dr. Orosz Ildikó elnök asszony, dr. Márku Anita, a Hodinka Antal Intézet, valamint Dobos Sándor, a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója.