Kossuth és Széchenyi orvosa és barátja

A régi Ugocsa vármegye délnyugati sarkában megtelepedett Almás községgel 1319-ben találkozunk először az írott forrásokban. Egy olyan földink származik e faluból, akire méltán lehetünk büszkék.
Csepe és Almás birtokosai 1319-ben megegyeztek birtokaik elosztásánál, hogy Csedreg, a szomszédos falu Ákos fiaié: Gubáé, Péteré és Mátéé lesz, míg Almás Mikó fia Miklósé és Furtes fia Péteré. Az Ákos fiak a csepei Ákos és csepei Zoltán családok ősei, Mikó és Furtes pedig az almási Almásy és az almási Zohon családok ősei lettek. Komáromy András szerint az osztozkodók unokatestvérek voltak. A család terebélyesedése során aztán más nevet is vettek fel, pl. ilyeneket: almási Szél, Czézár, Porkoláb. Ezek a családok századokon keresztül meghatározói voltak a kis ugocsai falu társadalmi életének. Ugyanakkor szép számban lettek a tősgyökeres birtokosok mellett úgynevezett hétszilvafás nemesek is, mint a Pásztay, Balogh, Bíró, Botos, Tegze, Homoky, Szabó, Török stb. családok, akik az Almásy és Zohon családok leányági leszármazottai is voltak.
Ezek közül ez esetben a Balogh családra fordítsunk egy kis figyelmet. 1687-ben Balogh Zsigmond, Imre és András testvérekkel találkozunk, mind a hárman hagytak utódokat. Andrásnak János volt a fia, ennek pedig: András és Dávid. András fiai Nagyszalontára és Szatmárnémetibe származtak, Dávid pedig, aki 1730 körül született, Almáson maradt. Háromszor is házasodott: Pál Erzsébet, Kardos Krisztina – ez tiszakeresztúri lány volt – és Vári Judit voltak feleségei. Almási Balogh Dávid uram vallásos ember lehetett, ami abból is kitűnik, hogy gyermekeinek bibliai neveket adott: Mózes, Ábrahám, Áron, Ádám, Éva, Sára, Dániel. Tőle telhetőleg igyekezett taníttatni is őket. Mózes, Ábrahám és Dániel lelkészekké lettek, az előbbi kettő Észak-Magyarországon, míg Dániel Nagyszőlősön. Ábrahám Göttingában is tanult és szántói pap lett, Mózes pedig Nagybarcán és Rimaszombatban. Barcai pap korában született feleségétől, Kökényesdy Erzsébettől 1794. október 20-án Pál nevű fia. E lelkészcsalád is ,,…ahhoz az értelmiségi nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai kimagasló képességekkel rendelkeztek és a haza haladása iránt különlegesen elkötelezetten éltek. Ők mozdították ki a magyar társadalmat a kulturális és gazdasági elmaradottságból a reformkornak nevezett időszakban” – írja Almási Balogh Pálról Kölnei Lívia.
Almási Balogh Pál kitűnő tanuló volt, nyelvérzéke korán megnyilvánult: a görög és latin mellett megtanult angolul, németül, franciául, spanyolul és olaszul. Tanult Rimaszombatban, Sárospatakon és Késmárkon. Nem a papi pályát választotta, hanem az orvosit, 1817–1823 között végezte Pesten orvosi tanulmányait.
1825-ben németországi tanulmányi útra indult, hogy ott találkozzék a kor jeles orvosaival. Itt ismerkedett meg a homeopátia néven ismert új gyógymód alapítójával, de a nagy költővel, Goethével is személyes viszonyba került. Hazájába visszatérve, a homeopátia itthoni alkalmazója és elkötelezett híve lett. Ezt a fajta gyógykezelést magyarul hasonszenvi gyógykezelésnek nevezik. Balogh Pál közreműködésével létrejött a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet, melynek 1865-ben elnöke lett.
Magyarország legbefolyásosabb személyiségei Balogh Pálnál kezeltették magukat, hogy csak a két legismertebbről szóljunk: Széchenyi István és Kossuth Lajos, akiket nemcsak pácienseknek tekintett, hanem barátainak is. Széchenyiben rokon lélekre is talált, aki nagy hatással volt munkásságára, egész életére; de Széchenyire is hatással volt Balogh doktor ugyanazokért a szent célokért hevülő lelke és önzetlen jelleme. Minden közérdekű tervét megbeszélte Balogh Pállal, aki így értelmi „társszerzője” több olyan intézménynek, mely nemzeti fejlődésünket szolgálta szellemi vagy anyagi téren egyaránt.
Kossuthtal az 1830-as évek közepén ismerkedett meg személyesen, aki krónikus gyomorbajával kereste meg Balogh Pált. Életre szóló barátokká lesznek, Kossuth rendszeresen küldi neki a Tudósítások című újságot, még akkor is, amikor annak megjelenését a nádor betiltotta. Mikor Kossuth bajaiból kezd felépülni, Balogh doktor tanácsára pesti lakásából a Zugligetbe költözik, a friss levegőre, itt azonban lakására törnek, letartóztatja a hatóság s egyenesen a várba viszik, a Bécsi kapu melletti kaszárnya börtönébe. Ide jár be hozzá Balogh, aki tudja, hogy betegéért egy egész nemzet aggódik. Csaknem három év múlva szabadul ki Kossuth, utána is folyton leveleznek. Leveleiből az is kiderül, hogy Balogh Pál eszméje volt az Angol–Magyar Kereskedelmi Intézet és Iparegyesület létrehozása, bizonysága annak, hogy a hazafias célok szolgálatában mennyire egyetértettek és támogatták egymást.
Közben elérkezett 1848 március 15., majd a felelős magyar minisztérium megalakulása, ahol mind Kossuth, mind Széchenyi fontos szerepet kapott. Balogh doktor szomorúan figyelte, hogy két tekintélyes barátja sok tekintetben nem érti meg egymást, és mint őrlődik fel Széchenyi idegrendszere. 1848. szeptember 5-én Balogh Pál életének legnehezebb feladatát teljesíti, amikor Széchenyit Döblingbe kíséri, a legfájdalmasabb emléke maradt ez az utazás. Balogh ezt így jegyezte fel: ,,…leírhatatlan kínos gyötrelmek közt … jutottunk Döblingbe, hol őt további orvosi felügyelés alá adtam át.Vérző szívvel hagyám el lelki küzdelmei közt hazám nagy polgárát, távol kedvelt családjától s idegen arcoktól környezve, kik nem értik lelke magas vágyait és nem osztoznak keble nemes érzelmeiben…”
Közben zajlanak országszerte a szabadságharc véres eseményei, Pest utcáin is tömegesen fekszenek a sebesültek, a szomorú látvány cselekvésre szólítja a magyar nőket. Az egyik legbuzgóbb és legönfeláldozóbb közöttük kisjókai Ágoston Amália dr. Balogh Pálné. Nemcsak urának van segítségére a harctéri sebesültek ellátásában, de mindenütt ott van, ahol segítő kezekre, vigasztaló szóra van szükség, s Balogh Pálné lesz a honvédkórházak kinevezett önkéntes főápolónője. A szabadságharc bukása után sorra érkeztek haza a sebesült honvédek, akiket már a hatóság nem enged kórházakban elhelyezni, magánlakásokon kapnak gyógykezelést. Baloghék lakásában mozdulni való hely sincs, mindenütt sérült nemzetőrök fekszenek, az osztrák rendőrség állandóan zaklatja az orvosnét. A sorozatos letartóztatások elérik Balogh Pálnét is, ő is börtönben szenvedte el nemes megadással több hónapig tartó büntetését. Balogh Pál mindent elkövetett felesége kiszabadításáért, ekkor anyagilag igen szűkösen éltek. Orvosi praxisát nem vagyonszerzésre használta, a szegényeket ingyen gyógyította, s rendszeresen gyűjtögette a drága könyveket. Korának a leghatalmasabb magánkönyvtára a Balogh Pálé volt – 50 000 kötet. Nemcsak orvosként, de íróként, újságíróként és nyelvészként is jeles volt. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémiának levelező, később rendes tagjává lett. 1867. szeptember 12-én halt meg, Pesten a Kálvin téri templom altemplomában temették el.
Családjáról annyit, hogy két fiáról van tudomásunk: Zoltán (1833–1878) festőművészként tevékenykedett, másik fia, Tihamér (1838–1907), apja nyomdokát követve, ő is orvos lett. Tihamér fiai: Lóránt (1869–1945) építészmérnök, tanár, Elemér (1871–1938) közgazdász, ő alapította meg gr. Károlyi Sándorral a Hangya Szövetséget, mely jelentős tényezője lett az ország gazdasági fejlődésének.
Fertősalmáson ma már nem élnek az almási Baloghokból, de hajdani Balogh Dávid három lelkész fiának lehetnek többfelé leszármazottai ma is.

Józan Lajos
huszti református lelkipásztor