Közép-európai csoda: gázból csináltak biodízelt

Néhány határátlépés után Közép-Európában az olcsó távol-keleti földgáz át tud alakulni biodízellé. A metamorfózis az Emfesz és a Mol között jött létre, de kellett hozzá néhány titkos összetevő is.

A nemrég tönkrement magyar gázkereskedő cég fénykorában, 2005 és 2008 között gyanúsan nagyvonalú szerződések alapján 16 milliárd forintnyi valutát fizetett ki a Light & Power Development Inc. nevű offshore cégnek, amelyet egy osztrák ügyvéd működtetett egy Innsbruck melletti kisvárosban. A Light & Power számlájáról a pénz nagyobbik része karibi adóparadicsomokba vándorolt, egy kisebb rész azonban különféle befektetések formájában visszakerült Magyarországra. A rejtett offshore hálózat milliárdokat pumpált a Mol komáromi biodízelgyártó vállalatába.

Az Emfesz offshore szerződéseit érintő, Ausztriában folyó rendőrségi vizsgálat szerint titokban a magyar gázcég pénzéből finanszírozták a Komáromban működő Rossi Biofuel Zrt. alapítását. A nyomozás során előkerült információk arra engednek következtetni, hogy az osztrák befektető leginkább a nevét adta a tavaly már milliárdos nyereséget termelő cég kiépítéséhez.

Korábbi cikkeinkben, amelyeket itt [1] és itt [2] olvashat, beszámoltunk arról, hogy az egyik legnagyobb hazai gázszolgáltatónak számító Emfesz éveken át utalt dollármilliókat a Virgin-szigeteken bejegyzett Light & Power Developmentnek. A csillagászati összegek először Ausztriáig vándoroltak, ahol azokat a Light & Power számlájáról az egyik voralbergi bankban kéttucatnyi nehezen lenyomozható karibi offshore cégnek utalták tovább. A nyomozók szerint az elosztást a Mol egyik régi menedzsere irányította.

Célzott támogatásként küldték

A Budapestről 2005 és 2008 között postázott több mint 16 milliárd forint harmada különféle beruházások nem nyilvános finanszírozásra ment. Ezeket a pénzeket nem jutalékként kezelték, mint a karibi cégek esetében, hanem a befektetés célját gondosan feltüntetve utalták tovább a kijelölt közvetítőknek.

Ezek a gondosan kitöltött átutalási rubrikák értelmezhetik át a Mol egyik legnagyobb hazai beruházásának eddig ismert forgatókönyvét is.

Kellett a FAME

A Mol az utóbbi fél évtizedben a hazai biodízelgyártás fellegvárává tette Komáromot. A hivatalos történet szerint a Mol 2006-ban több pályázó közül választotta ki a Rossi Beteiligungs GmbH-t, hogy közös vállalkozásban építsenek fel egy 120 ezer tonnás kapacitású új biodízelüzemet. Az autókban használt dízelolajhoz vegyíthető nyers növényiolajból és használt sütőolajból gyártott komponens (FAME – Fatty Acid Methyl Ester) előállítása nem ígérkezett rizikós vállalkozásnak, hiszen a tervezett kapacitás jelentős részére a Molnak volt szüksége. Az olajvállalat a megállapodás megkötése után 25 százalék plusz egy részvény részesedést vásárolt a Rossi Biofuel Zrt.-ben, a névadó osztrák GmbH pedig 75 százalék mínusz egy részvénnyel többségi tulajdonos maradt.

A Rossi Beteiligungs GmbH. a grazi futballcsapat egykori kapusa, Rudi Roth érdekeltségébe tartozott, és kifejezetten a komáromi beruházás levezénylésére hozták létre. 2008-ban, az üzem megnyitóján Roth tulajdonosként mondott ünnepi beszédet, amelyben azt állította, hogy a biodízelgyár volt az időszak legnagyobb osztrák üzleti vállalkozása Magyarországon. A büszke Roth azonban két év múlva, amikor már éppen egymilliárd forint fölé emelkedett a Rossi Biofuel éves nyeresége, kiszállt a bizniszből, és átadta helyét egy szlovák cégnek. A Gazdasági Versenyhivatal által megvizsgált [3] tulajdonosváltás után a pozsonyi Envien a. s. vette át az irányítást Komáromban.

Eddig tart a hivatalos forgatókönyv. Ami ebből kimaradt, az az, hogy az ügylet külföldi szereplői valójában kivételes kapcsolatban állnak a Mol vezetésével: Rothék már 2004 óta Mol-vállatként [4] működnek Ausztriában, a szlovákok személyes kontaktjai pedig egészen az igazgatótanácsig érnek.

Forrás: index.hu