Különleges koponyája miatt nem kap agyrázkódást a harkály

Táplálékkeresés közben a fakopáncsok hatalmas erővel ütik neki csőrüket a fák törzsének, mégsem szenvednek agyrázkódást. Csontjaik ugyanis úgy módosultak, hogy csökkentik az agyra jutó terhelést.

A fakopáncsok 6-7 méter/másodperces sebességgel képesek csőrüket a fák törzsének ütögetni – anélkül, hogy agysérülést szenvednének. Módszerük ellesése már régóta foglalkoztatja a kutatókat, mert segítségével sokkal hatékonyabb fejvédő eszközöket tervezhetnének emberek számára.

Hongkongi és kínai kutatók lassított videofelvételek, röntgenfelvételek és számítógépes szimulációk segítségével vizsgálták a fakopáncsok koponyáját. Megállapították, hogy a fakopáncsot csőrkáváinak eltérő hossza, szivacsszerű koponyacsontjai és fejlett nyelvcsontja védi meg a rázkódástól.

A csőr alatt kezdődő nyelvcsont ugyanis a csőr tövénél kettéágazik, majd a koponyát kívülről megkerülve a homlokon újból egyesül, és amolyan biztonsági övként védi a koponyát kopogás közben. A nem egyenlő hosszúságú csőrkávák (az alsó hosszabb) szintén csökkentik az agyra jutó terhelést. A szivacsszerű struktúrák a csontokban pedig a koponyára ható erőket oszlatják szét. A koponyán belül továbbá nagyon kicsi a tér az agy és a koponya között, így az agy nem tud annyira ide-oda rázkódni, ahogy az embereknél.

(a) Nagy fakopáncs koponyája, (b) nagy fakopáncs nyelvcsontja, (c) búbos banka nyelvcsontja

Forrás: origo.hu