Mára merítettük ki a Föld idei erőforrásait

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.

Összehasonlításképpen, 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát – írja csütörtöki közleményében a WWF Magyarország. Hozzáteszik, hogy a világ átlagához képest a magyar adat még sokkal rosszabb, ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. Ez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.

A túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. A kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.

„A legfontosabb, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet” – idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét. Hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő a többi között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.

Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás, paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása. Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét – mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez.

Forrás: hazipatika.com