Megérkezett az első WHO által jóváhagyott malária elleni védőoltás

A Mosquirix nevű vakcina az első olyan oltóanyag, amely más parazitabetegségek ellen is védelmet nyújt. A szúnyogok által terjesztett betegség visszatérő veszélyforrás, hiszen újra és újra megtámadhatja az emberi szervezetet. Az ismételt támadás gyengévé és sebezhetővé teszi az immunrendszert más kórokozókkal szemben is.

„A malária évszázadok óta sújtja Afrika Szaharától délre eső részeit, mérhetetlen szenvedéseket okozva” – mondta Matshidiso Moeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai regionális igazgatója. „Már régóta reménykedtünk egy hatékony malária elleni vakcinában, mely széles körben használható. Ez a javaslat reménysugarat jelent a betegség legnagyobb terhét viselő kontinens számára. Arra számítunk, hogy sokkal több afrikai kisgyermek válik védetté a malária ellen, és cseperedhet egészséges felnőtté” – tette hozzá.

„Ez egy történelmi pillanat. A régóta várt malária elleni vakcina áttörést jelenthet a tudomány, a gyermekek egészsége és a malária elleni küzdelem szempontjából” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. „Ha ezt a vakcinát a malária megelőzésére szolgáló meglévő eszközökön felül használjuk, azzal évente több tízezer fiatal életét menthetjük meg” – hangsúlyozta.

A malária, régies nevén váltóláz, Afrika Szaharától délre eső részein a gyermekkori megbetegedések és halálozások egyik fő oka. Évente mintegy félmillióan halnak meg a szúnyogok által terjesztett betegségben, az áldozatok fele öt év alatti kisgyermek. A Mosquirixet kifejezetten úgy fejlesztették ki, hogy megfeleljen a gyermekek immunrendszerének. Az RTS, S a P. falciparum ellen hat, amely világszerte a leghalálosabb maláriaparazita, legelterjedtebb előfordulási helye Afrika. Az oltóanyagot három adagban, öt és tizenhét hónapos kor között adják be, a negyedik adagot pedig nagyjából tizennyolc hónappal később.

A klinikai vizsgálatok szerint a vakcina alkalmazásának első évében körülbelül ötvenszázalékos hatékonyságot mutatott a súlyos malária ellen, de a negyedik évre ez az érték a nullához közelített. A kísérletek során viszont nem mérték közvetlenül a vakcina halálozásra gyakorolt hatását, emiatt egyes szakértők megkérdőjelezték, vajon érdemes-e befektetni a vakcinába azokban az országokban, ahol számtalan más, nehezen kezelhető probléma van.

A klinikai vizsgálatokat követően a vakcinát három országban – Kenyában, Malawiban és Ghánában – próbálták ki, ahol beépítették a rutin immunizációs programokba. Ezekben az országokban több mint 2,3 millió dózist adtak be, amivel több, mint 800 000 gyermeket értek el – emelte ki Mary Hamel, a WHO malária elleni vakcinabevezetési programjának vezetője.

„Azonban még nagyon hosszú út áll előttünk, amelyben ez egy hatalmas lépés volt” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a szerdai sajtótájékoztatón. A továbbiakban a Globális Oltóanyag Szövetség (Gavi) elé kerül az ügy, ahol megállapítják, hogy a Mosquirix vakcinába érdemes-e befektetni. Amennyiben az igazgatótanács jóváhagyja a kérelmet, a Gavi megvásárolja a vakcinát azoknak az országoknak, amelyek igényt tartanak rá. A folyamat körülményes és hosszú, akár egy évig is elhúzódhat.

Forrás: hirado.hu