Megtalálták az első európai Hold-szonda nyughelyét

Kutatók fellelték az Európai Űrügynökség első holdi missziójának, a SMART-1-nak végső nyughelyét. Az űrszonda kontrollált becsapódással fejezte be misszióját 11 évvel ezelőtt.

Bár a becsapódással járó felvillanást akkor érzékelte a kanadai-francia-hawaii teleszkóp a holdfelszín éjjeli és nappali féltekéjének határán, a pontos helyszínt mostanáig nem tudták azonosítani. Az eredményeket a Rigában tartott Európai Bolygótudományi Kongresszuson ismertették.

Bernard Foing, a SMART-1 projekt kutatója elmondta, a szonda kemény, pattogó landolást hajtott végre, óránkénti két kilométeres sebességgel. Más készülék akkor nem állt holdi pályán a folyamat megfigyelésére, ezért a pontos helyszín bő tíz éve ismeretlen.

A jelenlegi vizsgálathoz felhasználták az összes lehetséges földi megfigyelőt, a tényeket és a számítógépes modelleket, végezetül rábukkantak a sebhelyekre. A következő lépés szavai szerint egy robotmegfigyelő odaküldése lesz, hogy tanulmányozhassák a SMART-1 maradványait.

A szonda nyughelyét Phil Stooke ontariói kutató fedezte fel a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterének (LRO) nagy felbontású képeivel, amelyek egyenes irányú barázdát tártak fel a felszínen. Ennek szélessége mintegy négy méter, hosszúsága 20 méter, és egy korábbi krátert is átszel. A távolabbi végén halovány, legyezőszerűen szétterülő, kilökődött anyag észlelhető.

Stooke szavai szerint a röppályaadatok, illetve a becsapódást jelző felvillanás nagyjából jó becslést adott a helyszínről, a pont közelében pedig volt egy nagyon szokatlan, apró képződmény.

A szonda 2003. szeptember 27-én indult, és 2006. szeptember 3-án csapódott be a holdi felszínbe.