Mikrobák segítenek a pandáknak legyőzni húsevő örökségüket

Egy kutatás szerint mikroorganizmusok segíthetnek a pandáknak a bambusz feldolgozásában, egyébként inkább húsevésre berendezkedett emésztőrendszerükben.

Az óriáspandák nem maguktól emésztik meg a bambuszt. Az emésztőrendszerükben lévő mikroorganizmusok segíthetnek a veszélyeztetett állatoknak a növény segítségével életben maradni annak ellenére, hogy gyomruk sokkal inkább a húsevésre van berendezkedve – mutatta ki egy új kutatást, melyet a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat publikált.

A pandák – Ailuropoda melanoleuca – az állatvilág legválogatósabb étkezői közé tartoznak. A vadonban naponta több mint 12 kilogramm bambuszt fogyasztanak el, és szinte semmi mást. Azért kell ilyen sokat enniük, mert bár a bambusz a többi tápanyag mellett tartalmaz proteineket, cukrokat és zsírokat, kalóriájának nagy része a növény sejtfalait alkotó, nehezen emészthető cellulózrostokban van elzárva.

Két panda – Ling-Ling és Hszing-Hszing – 1982-es washingtoni vizsgálata kiderítette, hogy a cellulóz 92 százaléka, és a hemicellulóz – kémiailag hasonló rost – 73 százaléka áthaladt a medvék emésztőrendszerén, és ürülékükben végezte. A legtöbb növényevő különféle módszereket fejlesztett ki a cellulóz cukrokká bontására. Például a tehenek és egyéb kérődzők komplikált emésztőrendszerrel rendelkeznek – több, mikrobákkal teli gyomorral -, amely számos alkalommal dolgozza fel a növényeket, hogy a maximális tápértéket kivonja belőlük.

Azonban a pandák medvék, mely általában húsevő család, így amellett, hogy nem termelik a cellulóz megemésztéséhez szükséges enzimeket, nem rendelkeznek ugyanazon mikrobákkal sem, mint a kérődzők. Az állati emésztőrendszerekben lévő mikrobák széleskörű vizsgálata során kiderült, hogy a pandák mikroorganizmusai a fekete medvéknél, jegesmedvéknél és más húsevőknéál találhatókra hasonlítanak.

Fuven Vej, kínai ökológus és csapata most közelebbről vette szemügyre az óriáspandák emésztőrendszerében élő mikrobákat. Ürülékmintákat gyűjtöttek be hét vadon élő pandától a Kína nyugati rézén található Hsziangling és Csinling hegyvidékről, valamint nyolc fogságban élő medvétől. Az ürülékben található DNS szekvenálásával megállapították, hogy különféle baktériumok vannak jelen, emellett több ezer mikrobiális gént is azonosítottak.

Bár a vadon és fogságban élő pandák étkezési szokásai és életvitele eltérőek – a fogságban élők változatosabban étkeznek, gyümölcsöt és tejet is fogyasztanak -, hajlamosak hasonló mikrobafajokat hordozni emésztőrendszerükben. Vej csapata kiderítette, hogy a két csoporttól begyűjtött minták a Clostridium baktériumok által termelt, korábban ismeretlen géneket tartalmaz, melyek hasonlítanak azon ismert génekre, amelyek a cellulózt egyszerűbb cukrokká lebontó enzimekért felelősek.

A mikrobiális enzimek segíthetnek z óriáspandáknak többletenergiát kinyerni azon aprón mennyiségű bambuszból, melyet sikerül feldolgozniuk – mondja Vej. Szerinte ezek a mikrobák azon evolúciós adaptációk készletének – mint erőteljes állkapcsok és fogak, pszeudo hüvelykujjak és csontok, melyek lehetővé teszik a növényi száraz megragadását – részét képezik, amely elősegíti, bambusszal történő táplálkozásukat annak ellenére, hogy a ragadozók emésztőrendszerével rendelkeznek.

Azonban Ruth Ley, amerikai mikrobiológus úgy véli, hogy a pandák még annál is kevesebb cellulózemésztő enzimmel rendelkeznek, mint a nem kizárólagosan növényevő fajok, köztük az ember. „Nagyon rosszul adaptálódott állatot látok. A medve nem mikrobióta révén adaptálódott az alacsony minőségű étkezéshez, mint a többi állat nagy része, hanem azzal, hogy naponta 15 órán keresztül eszik.”

Forrás: Hirado.hu