Mire jó a kokkolitofóra?

Lenyűgözően jó állapotban fennmaradt prehisztorikus planktonok ritka fosszíliái lehetővé teszik, hogy a kutatók szemügyre vegyék, miként viselik el az apró tengeri organizmusok az óceánok savasodását.

A kokkolitofórák – mikrométer méretű tengeri planktonok, kalcium-karbonát lapocskákkal borítva – ép maradványainak megtalálása igazi sikernek mondható, ugyanis az ilyen egysejtű organizmusok fosszíliái utáni kutatás gyakran csak a tengerfenékre hullott töredékeket tárja fel.

„Az ép, 56 millió éves üledékminták felbontása révén pásztázó elektronmikroszkóppal megvizsgálhatjuk a kokkolitofórákat” – mondja Paul Bown londoni kutató, aki az első képeket egy kaliforniai szakmai szimpóziumon mutatta be. A kutatók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy az óceán klímaváltozás kiváltotta savasodása csökkenti majd a kalcium-karbonát mennyiségét a vízben, így megnehezíti az algáknak a túlélésükhöz létfontosságú mikroszkopikus lemezek kialakítását. Az ép fosszíliákkal a szakemberek össze tudják hasonlítani az ősi és modern kokkolitofórák méretét, vastagságát és növekedési ütemét. Bown és kollégája, Samantha Gibbs a több ezer mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó üledékeket Kaliforniánál, New Jerseynél és Tanzániánál gyűjtötte be.

A múltbeli adaptációkat vizsgálják a paleocén-eocén termális maximum időszak előtti és utáni periódusból. A mintegy 55 millió évvel ezelőtt végbement gyors óceáni melegedést és savasodást a jelenleg folyó savasodás legjobb természetes analógiájának tartják. Az előzetes eredmények azt sugallják, hogy az ősi kokkolitofórák növekedési üteme nagyon érzékenyen reagált az óceáni kémia gyors változásaira.

Forrás: greenfo.hu