Nemzetközi konferencia Egerben

2011. november 16-17-én a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara, valamint az MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottság Kisebbségtudományi Munkabizottságának szervezésében nemzetközi konferencia megrendezésére került sor Egerben.

A konferenciára a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor „Az oktatás a leghatékonyabb eszköz, amivel meg tudod változtatni a világot”A nemzetiségi felsőoktatás és kutatás helyzete határon innen és túl címmel.

A konferencia megnyitójaként Hauser Zoltán (rektor, Eszterházy Károly Főiskola), Estefánné Varga Magdolna (dékán, Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar) és Katona György (dékán, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar) mondott köszöntőt.

Ezt követően bevezető gondolatokként Sólyom László (volt köztársasági elnök) és Maróth Miklós (alelnök, Magyar Tudományos Akadémia) mondott néhány bevezető gondolatot a konferencia kapcsán.

A nemzetközi konferencia részeként Romsics Ignác (Kisebbségek a 20. századi Magyarországon c.), Szarka László (A 20. századi kisebbségi magyar közösségépítés sajátosságai c.) és Kállai Ernő („Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt”.Nemzetiségi oktatás és kisebbségkutatás Magyarországon c.) tartott előadást.

A meghívott vendégek 16-án és 17-én az alábbi szekcióüléseken vehettek részt:

I. szekció: Nemzetiségi képzés a magyarországi felsőoktatásban (vezető: Varga László, NYME)

II. szekció: Magyar nyelvű felsőoktatás a határon túl (vezető: Kántor Zoltán, Magyar Külügyi Intézet)

III. szekció: A kutatások eredményeinek hasznosítása az oktatásban (vezető: Kovács László, EKF)

IV. szekció: Az oktatás szerepe a romák integrációjában (vezető: Bábosik István, KJF)

A konferencián jelen volt Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese is.

Orosz Ildikó november 16-án a Magyar nyelvű felsőoktatás a határon túl szekcióülésen Az ukrajnai nemzeti és nemzetiségi oktatás elmélete és gyakorlata a függetlenség első két évtizedében címmel tartott előadást.

Előadásának összefoglalója:

Ukrajna 1991-ben alakul önálló állammá a Szovjetunió szétesésekor. A Szovjetunióban még kisebbségi ukrán nemzet államalkotó, törvényhozó hatalommá válik. A függetlenség előtt az ukránok mint kisebbségi közösség ugyanazokat a problémákat és célokat tűzték ki maguk elé az oktatás és a kultúra terén, amit a többi birodalomban élő kisebbség is kívánt elérni. A függetlenségről döntő népszavazás előtti héten a fő célt a pedagógusok központi lapjában közölt cikk így fogalmazta meg: „Az Ukrajnában élő nemzetiségeknek nemzeti iskolát!”. Többek között ennek a reményében is szavaztak az Ukrajnában élő kisebbségek a függetlenség mellett. Az államiság elfogadásának átmeneti időszakában hozott kisebbségi törvények még ezt az akaratot tükrözték. Az új nemzeti alkotmány elfogadása utáni törvények, rendeletek elemzése alapján jól körvonalazódik, hogyan változik meg a hatalom annak függvényében, hogy milyen pozíciókkal bír, hogyan lesz egy kisebbségiből olyan többségi, amely a számára megadatott lehetőség után hamar elfelejti a kisebbségi lét oktatási, kulturális problémáit, és elfelejti biztosítani a lehetőségeket az új szituációban kisebbségivé vált közösségek számára. Nem felejti viszont azokat a hatalomgyakorlási technikákat, amit vele szemben, mint kisebbségi közösséggel szemben alkalmazott az erősebb pozíciókkal bíró többségi nemzet, és e technikákat alkalmazza immár saját kisebbségével szemben. Az előadás erre kívánja felhívni a hallgatóság figyelmét.

Csernicskó István november 17-én szintén a II. szekció ülésén tartott előadást Az ukrajnai oktatáspolitikai törekvések és a Kárpátaljai Magyar Főiskola címmel.

Előadásának összefoglalója:

A kisebbségi oktatás helyzetét, perspektíváit nagyban meghatározzák a többségi politikai elit céljai. A kárpátaljai magyar oktatás perspektíváit is döntően befolyásolják Ukrajna kormányainak nemzetiség-, nyelv- és természetesen oktatáspolitikai törekvései. Az előadás azt foglalja össze röviden, melyek az ukrán oktatáspolitika legfőbb irányai az elmúlt néhány évben, és bemutatja, milyen hatással van mindez a kárpátaljai magyar oktatásra, illetve a Rákóczi Főiskolára.

A kisebbsegikonferencia.ektf.hu nyomán