Nyelvi jogok elméletben és gyakorlatban

Nyelv(használat) a gyakorlatban címmel szervezett tudományos konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet február 19-én Budapesten.

A Magyarság Házában megtartott szakmai rendezvényen a romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai előadók egyetértettek Kántor Zoltánnal, a házigazda intézet igazgatójával abban, hogy a nyelvet a használat tartja fenn. A konferencia legfőbb célja az volt, hogy – az anyanyelv nemzetközi világnapjához kapcsolódóan – empirikus kutatások tükrében mutassa be, hogyan érvényesülnek a magyar mint kisebbségi nyelv használatára vonatkozó jogok a hétköznapokban, a valós életben. Amint azt Ferenc Viktória, a tanácskozás moderátora megjegyezte: a nyelvi jogokat a gyakorlat, a valóság felől megközelítő, az empirikus kutatásokra alapozó vizsgálatok révén reálisabb képet kaphatunk egy-egy kisebbségi magyar közösség nyelvhasználati jogairól és lehetőségeiről.

Toró Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatója egy olyan kutatás eredményeiről számolt be, amelyet a legalább 20 százalékban magyarok lakta romániai települések önkormányzati hivatalaiban végeztek, azt vizsgálva, milyen mértékben használható itt a magyar nyelv.

Bethlendi András és Talpas Botond, az „Igen, tessék!” mozgalom képviselőiként Kolozsváron tekintették át a magyar nyelvhasználat lehetőségeit.

Zsigmond Józsefa Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársaként a háromszéki hivatali anyanyelvhasználatról beszélt, valamint ismertette a jogvédő szolgálat munkáját.

Beretka Katinka, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja arról számolt be, hogy Vajdaságban egyfajta „nyelvrendőrség” ellenőrzi, betartják-e a kisebbségi magyar nyelv használatára vonatkozó előírásokat, törvényi rendelkezéseket.

Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa arról beszélt, hogy miközben a magyar nyelv hivatalos és hivatali használatát többen is vizsgálják Szlovákiában, civil mozgalmak álltak az ügy mellé, sokszor az önkormányzatok munkatársai, illetve a hozzájuk forduló ügyfelek azok, akik mintha tehernek éreznék a hivatali kétnyelvűséget.

Horony Ákosa Szlovákiai Magyarok Kerekasztala képviseletében jogász szemmel elemezte a szlovákiai hivatali magyar nyelvhasználat helyzetét 2010 és 2014 között végzett felmérések tükrében.

A kárpátaljai helyzetet Csernicskó István, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, illetve Tóth Enikő, a beregszászi tanintézmény felsőfokú szakképzési intézetének tanára mutatta be közös előadásában. Az előadók megállapították, hogy a 2012-ben elfogadott és 2014 februárjában nem jogerősen visszavont, azaz máig hatályos nyelvtörvény gyakorlati alkalmazása terén bőven van még feladat.

A konferencia zárásaként Fodor János történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza nyitotta meg azt a kiállítást, amely korabeli képeslapokon, újsághirdetéseken, fotókon, színházi plakátokon keresztül Kolozsvár többnyelvűségének különböző korszakait tárja a látogatók elé.

HAI