Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat

Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel tartott tudományos szimpóziumot június 8-án Budapesten, a Budai Várban található Magyarság Házában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet.

A rendezvényt Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Intézet igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vette át a szót, aki beszédében kiemelte: a magyar állam feladata a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérni, hogy mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne adja fel. „A megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsünk a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről” – emelte ki Répás Zsuzsanna, majd hozzátette: számos esetben tapasztalunk olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségi magyar nyelvhasználatot. „Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár kiemelte azt is, hogy sok múlik azon, a magyar szülők magyar tannyelvű oktatási intézményeket részesítsenek-e előnyben gyermekeik óvodába, iskolába íratása során.

ket helyettes allamtitkarHammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára egy olyan differenciált nyelvstratégia szükségességéről szólt, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét és igényeit. „Kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben megosztva, nyolc külön államban él” – emlékeztetett. A helyettes államtitkár kijelentette: Magyarországnak támogatnia kell a magyar nyelv határon túli megőrzését, mert ez a nyelv nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője.

A szimpóziumon anyaországi és külhoni szakértők, nyelvészek, jogászok, történészek elemezték különböző aspektusokból a nyelvpolitikát, a nyelvi jogok helyzetét, illetve a nyelvhasználatot a határon túli területeken. Előadást tartott többek között Andrássy György (akinek írását Vogl Márk olvasta fel), Péntek János, Kardos Gábor, Szoták Szilvia, Horváth István, Beretka Katalin, Göncz László, Andócsi János, Horony Ákos.

VicaKárpátalját Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese és az intézmény egykori végzőse, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, Ferenc Viktória képviselte. A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok gyakorlati alkalmazhatósága Kárpátalján című közös előadásukban arról számoltak be, hogy bár Ukrajnában csak egyetlen államnyelv létezik jogi szempontból: az ukrán, azonban a gyakorlatban az ország jelentős területein az orosz nyelv uralja a médiát és a mindennapok nagy részét. Felhívták arra a figyelmet, hogy a mindössze húsz éve független Ukrajnában a nyelv kérdése erősen átpolitizált, a választási kampányok rendre kiemelt témája. Így van ez most is, hiszen az októberi parlamenti választásokra hangolva a hatalmon lévő Régiók Pártja májusban új nyelvtörvény tervezetét terjesztette a Verhovna Rada elé, melynek első vitája botrányba, verekedésbe torkollt, hogy aztán alig néhány nap múlva első olvasatban mégis megszavazzák a honatyák. A tervezet szerint minden olyan közigazgatási egységen belül, ahol egy kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélői elérik a 10%-os határt, az adott nyelv hivatalos státust nyerhet, és használható lesz a közigazgatásban, a hivatalokban. A tervezet hatályba lépése esetén az orosz az ország egész területén, illetve a 27 közigazgatási egységek túlnyomó többségében, míg a román Csernyivci megyében, a magyar pedig Kárpátalján nyerhetne hivatalos nyelvi státust. Az új nyelvtörvény végső elfogadásának esélyeit azonban nehéz megítélni, figyelmeztettek az előadók, hiszen a nyelvi kérdésben nincs konszenzus sem az országgyűlés politikai pártjai, sem pedig a társadalom körében. Az ukránok attól tartanak, hogy az orosz nyelv törvényi megerősítése az ukrán nyelvet szorítja háttérbe, az oroszok pedig az ukránosítástól félve ragaszkodnak nyelvük védelméhez. Csernicskó István és Ferenc Viktória azt is kiemelte, hogy az új nyelvtörvény elfogadása sem jelent egyértelmű garanciákat a magyar nyelv hivatalos használatára Kárpátalján. Emlékeztettek arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében azokon a településeken, ahol a magyar nemzetiségűek aránya meghaladja az 50%-ot, a magyar nyelv az államnyelv mellett egyenrangúan használható volna a hivatalokban, a közigazgatásban, a társadalmi életben. A gyakorlatban azonban a magyar nyelv szinte csak a szóbeli hivatali érintkezésben jelenik meg, az írásbeli magyar nyelvű ügyintézés lehetősége ritka, kivételes (erről lásd itt: http://karpatalja.ma/karpatalja/kultura/7702-a-nyelvet-a-hasznalat-elteti). Ennek egyik oka, hogy a hivatalok jelentős részében nincsenek magyarul is beszélő ügyintézők, és hiányoznak a kétnyelvű űrlapok, formanyomtatványok is.

Megtart a szoA rendezvény zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen Beretka Katalin, Horváth István, Tóth Károly és Csernicskó István bemutatta azokat az anyanyelv-használati útmutatókat, melyeket az egyes kisebbségi régiók szakértői készítettek azzal a céllal, hogy segítsék a nyelvhasználókat jogaik érvényesítésében. Mert – amint azt többször is hangsúlyozták a konferencián – a jogok biztosítása csak egyik része a kisebbségi nyelvek használatához szükséges feltételek megteremtésének, legalább ennyire lényeges, hogy a beszélők ismerjék és alkalmazzák is jogaikat a gyakorlatban. Csernicskó István a Hodinka Antal Intézetben kidolgozott Megtart a szó: hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról című kiadványt (a kötetről: http://karpatalja.ma/karpatalja/kultura/6185-megtart-a-szo-hasznosithato-ismeretek-a-karpataljai-magyar-nyelvhasznalatrol) ismertette.

Hodinka Antal Intézet