Ősi „festékgyárat” fedeztek fel Dél-Afrikában
100 ezer évvel ezelőtt emberek használta festőeszközöket találtak Dél-Afrikában a népszerű régészeti lelőhelynek számító Blombos-barlangban.
A készlet vörös és sárga festéket, kagylótárolókat és őrlőköveket, valamint a paszta felkenéséhez szükséges csontlapátokat tartalmaz, mindent, amire egy ősi művésznek szüksége lehetett műterében. A rendkívüli leletről a Science folyóiratban számoltak be.
A kutatók szerint a tárgyak bizonyítékot nyújtanak korai őseink komplex gondolkodására. Christopher Henshilwood professzor, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatója szerint a lelet jelentős, mert hátrébb tolja ismereteinket az időben azzal kapcsolatban, mikor vált a Homo sapiens először modernné. „Ezek a leletek azt jelzik, hogy az emberek már legalább 100 ezer évvel ezelőtt modern módon gondolkodtak, úgy, mely kognitívan fejlett.”
A Blombos-barlang 300 kilométerre helyezkedik el Cape Towntól, és több mint 20 év alatt jelentős régészeti kincseket nyújtott. A kutatók homokos üledékeit vizsgálják, hogy a mészkőbarlanban élt közép-kőkori emberek által hátrahagyott tárgyakra ráleljenek. 2002-ben 70 ezer éves okkertömböket találtak. Ez a lágy kő vasoxidokat tartalmaz, melyeket festékként vagy festőanyagként lehet használni. Azonban a tömbön lévő néhány vésetet leszámítva kevés bizonyíték volt annak megállapítására, hogy a Blombosban találta okkert pontosan mire használták.
Az új tárgyak sokkal egyértelműbb használatot sugallnak, mint a festékek előállításához szükséges felszerelés. A leletek között fülcsiga-héjakat találtak okkermaradványokkal belsejükben. Kvarcitból készült eszközöket is felleltek, melyeket feltételezhetően az okker kagylókban történő összezúzására és porrá őrlésére használtak. Emellett bizonyíték van arra is, hogy fókacsontokból származó olajat és szenet adtak az elegyhez. Úgy tűnik, csonteszközöket is használtak a festékkrém megforgatásához és felkenéséhez.
Az összes tárgyat együtt találták meg, majdnem úgy, mintha valaki letette volna őket azzal a szándékkal, hogy később ismét felvegye, aztán azonban soha nem jött vissza. A barlang bejáratán befújt homok fokozatosan eltemette a készletet, és elzárta, míg 2008-ben fel nem tárták. A közbeeső három évben a leleteket számos tesztnek és kiértékelésnek vetették alá.
Az okkert nem művészi célokra is lehet alkalmazni, mint adalékanyagként ragasztókhoz, azonban Francesco d’Errico kutató szerint a kagylókban talált üledékek elemzése erősen festék előállításra utal. „A gyanta vagy viasz hiánya azt sugallja, hogy az okkert nem ragasztó vagy mézga előállítására használták. Úgy hisszük, festéket állíthattak vele elő” – magyarázza.
Henshilwood hozzátette, lehetséges, hogy a festéket emberi testfestésre alkalmazták. „Használhatták bőrre vagy más tárgyakra festendő mintákhoz. Emellett falra is alkalmazhatták, bár a dél-afrikai barlangok felszíne nem éppen ideális a barlangrajzok megőrzéséhez.”
Azonban a puszta tény, hogy a szisztematikus módon festéket állíthattak elő, a fejlett gondolkodás jele. Komoly tervezést követelhetett meg a készlet összes elemének összehozása. Amennyiben pedig tényleg művészi szándék volt a cél, akkor azt sugallja, hogy a Blombos barlang lakói képesek voltak a szimbolikus gondolkodásra.
Ezt a képességet hatalmas ugrásnak tekintik az emberi evolúcióban, mely fajunkat elkülönítette az állatvilágtól. Annak megismerése mikor és hol jelent meg először ez a képesség, kulcsfontosságú az emberi eredetet tanulmányozó kutatók számára. Mostanáig a fogalmi gondolkodás legkorábbi példáinak vitatottan az izraeli Skhul-barlangban és az algériai Oued Djebbanában feltárt kagylóékszer-darabokat tartották. Ezek a leletek 90 ezer – 100 ezer évre tekintenek vissza. A Blombos-festékkészlet most ezen leletek mellé került.
Forrás:hirado.hu