Szerves molekulákra bukkantak a Szaturnusz egyik holdján

Bár az Enceladus csupán 505 kilométer átmérőjű, az űrkutatás szempontjából jelentős. A nemrégiben a környezetében felfedezett szerves anyagok a Földön biológiai folyamatok során jönnek létre, így nem kizárt, hogy életformákra bukkanhatnak a tudósok a Jupiter hatodik legnagyobb holdján.

A Cassini űrszonda még 2005-ben észlelte, hogy vízpára és jégszemcsék szivárognak a Szaturnusz holdjából. A szakértők ez alapján arra következtettek, hogy az Enceladus felszíne alatt egy hatalmas óceán húzódik. A kutatók feltételezésüket arra alapozták, hogy ahol víz található, ott az élet is kialakulhat, így nem lehetetlen, hogy az égitesten is fellelhetők létformák.

Korábban a kutatók az Enceladus kigőzölgéseiben csak egyszerű szerves molekulákat azonosítottak. Most szakértők egy csoportja összetett vegyületeket is kimutatott a vízpárában.

Ez az első alkalom, amikor ilyen anyagokat sikerült felfedezni egy idegen, nagy mennyiségű folyékony vízzel rendelkező égitesten – mondta el Frank Postberg, a Heidelbergi Egyetem munkatársa.

A vizsgálatban azokat az adatokat elemezték, amelyeket a Cassini gyűjtött a hold egyik párafelhőjében, illetve a Szaturnusz azon gyűrűjében, amely az Enceladusról származó jégszemcsékből épül fel. A kutatók mindkét régióban kimutatták az organikus molekulák jelenlétét.

A szakértők korábban azt feltételezték, hogy a szerves molekulák az égitest forró, töredezett belsejében születnek meg, majd a sziklák közt áramló forró vízzel együtt hidrotermális kürtőkön keresztül a hidegebb óceánba áramlanak. Végül buborékok segítségével jutnak a felszínre.

Az új elemzésben a molekulák többségét a Szaturnusz gyűrűjénél mutatták ki, ez pedig azt sugallja, hogy a vegyületek nem az Enceladusban, hanem az űrben, a napfény által kiváltott reakció hatására keletkeznek.

Ez az új felfedezés még önmagában nem jelenti azt, hogy élet van az Enceladuson, viszont fontos kiemelni, hogy a Földön a szerves anyagok többsége biológiai folyamat során jön létre.

A csillagászok remélik, hogy a jövőbeli űrszondák missziói eljutnak majd Enceladusra is, és így választ kaphatnak arra a kérdés, hogy milyen létformák rejtőzhetnek a jeges hold mélyén.