Több betegség tünete: a sárgaság

A sárgaságról, vagyis a bőr és a nyálkahártyák sárgás elszíneződéséről tudnunk kell, hogy nem betegség, hanem különböző megbetegedések tünete. De milyen kórok szimptómája lehet, és mi váltja ki a jellegzetes sárgás elszíneződést? A kérdésekre dr. Vackó László, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosa válaszol.

– Az elszíneződés azért következik be, mert a vérben megemelkedik egy vegyület, a bilirubin szintje – magyarázza a doktor. – Maga a bilirubin pedig úgy keletkezik a vérünkben, hogy a szervezet lebontja a ledolgozott vörös vérsejteket, és e folyamat egyik melléktermékeként megjelenik a nevezett vegyület. Ezt azután a máj felszívja a vérből, és bizonyos folyamatokat követően, az epével együtt kiüríti a bélrendszerbe. Ez egy normális folyamat, és csak akkor sárgul be a bőr, a szem, a nyálkahártya, ha a vérben – valamilyen ok miatt – megemelkedik a bilirubin szintje.

– Milyen okok vezethetnek ide?
– Az első ok, ha túl nagy mennyiségben bontja le a szervezet a vörös vérsejteket, melynek során ún. szabad bilirubin szabadul fel, és ez a folyamat sárgasághoz vezet. Emellett gombamérgezés, kígyómérgezés, más mérgezések esetén is szabad bilirubin szabadulhat fel, így is sárgaság alakulhat ki, de ezek nagyon ritka esetek.

A következő betegségcsoport, mely sárgaságot okoz, a máj megbetegedései. Ezek közé tartoznak a fertőző májgyulladások, melyek közül a legismertebb a hepatitis A-vírus által előidézett májgyulladás, mely nagyon gyakran fordul elő az iskolákban, ahol a gyermekek egymást fertőzik meg a mikrobával. Ez a leggyakoribb sárgaság, de lassan visszaszorul, mert már csecsemőkorban is be lehet adni a hepatitis A elleni védőoltást. A másik két ismertebb vírus, amelyek ugyancsak a májat támadják meg, azok a hepatitis B- és C-vírusok. Ezek olyan fajta vírusos fertőzéseket idéznek elő, melyek csak vér útján terjedhetnek, leggyakrabban a nem jól sterilizált orvosi eszközökön keresztül, fogászati beavatkozások, műtétek, vérátömlesztések során. Ezek a fertőzések ritkábban fordulnak elő, és csak akkor jelentkezhetnek, ha a beteg átesett egy orvosi beavatkozáson, melyet követően hat hónapig is lappanghat benne a vírus, és a lappangási idő után jelentkezik a sárgaság. E három víruson kívül még sok más vírus is kiválthat fertőző májgyulladást, de ezek nagyon ritkák, s így ritkán vezethetnek a bőr és a nyálkahártyák sárgás elszíneződéséhez.

Az említett vírusos fertőzéseken kívül más fertőző betegségek is megtámadhatják a májat, és annak roncsolódásán keresztül okozhatnak sárgaságot. Az egyik ilyen fertőzés a nyáron előforduló leptospirózis, mely erős sárgasággal jár.
Akkor is sárgaság alakulhat ki, ha a májat elhagyó bilirubin visszakerül a vérbe. Ezt máj alatti sárgaságnak nevezzük, és leggyakrabban akkor fordul elő, ha valamilyen folyamat elzárja az epevezetékeket, a bilirubin nem tud kifolyni az epével, így visszakerül a vérbe. A leggyakoribb akadály az epekő, mely elzárhatja az epevezetéket, de daganat is előidézheti az elzáródást.
Ám egy kisebb embercsoport esetében a sárgaság nem jelent betegséget. Ők a Gilbert-kórosok (bár tulajdonképpen nem is kórosok).

– Kérem, beszéjen bővebben is erről az állapotról.
– A Gilbert-kór egy veleszületett, örökletes állapot, amikor a vérben lévő szabad bilirubin szintje meghaladja az átlag normát, de nem haladja meg a 85 millimólt. A Gilbert-kórosokon kívüli egészséges emberek esetében a normális bilirubinszint 20 millimólig terjed, a Gilbert-kórosoknál pedig 20-tól 85 millimólig emelkedhet. A bilirubinszint ilyen mérvű megemelkedése körükben teljesen normális, nem utal megbetegedésre, és nem is igényel kezelést. A lakosság mintegy 4-5 százaléka tartozik ebbe a csoportba, sokan nem is tudnak róla, hogy Gilbert-kórosok, ezt az állapotot leggyakrabban véletlenül fedezzük fel, ha valamilyen ok miatt orvosi vizsgálatra kerül sor.
Még szakorvosok is beleeshetnek abba a hibába, hogy gyógyítani próbálják őket, pedig a Gilbert-kórt nem lehet, és nem is kell megszüntetni, a sárgaság ebben az esetben normális állapot. Ha a bilirubinszt nem haladja meg az 50 millimólt, nem látható a sárgaság. Viszont ha 50 millimól fölé nő, akkor enyhe sárgaság észlelhető a szemben, a bőrön. De a körükben ez – mimt már mondtam – teljesen normális jelenség…

– Visszatérve a sárgaságra mint betegségtünetre… Mi a teendő, ha valaki észleli magán a sárga elszíneződést?
– Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, aki a vizsgálatok során ki tudja szűrni, milyen egészségügyi probléma okozza a sárgaságot, és milyen megfelelő szakemberhez kell irányítani a beteget, kivéve, ha Gilbert-kórról van szó. Szükség van a májpróbára, ami bármelyik egészségügyi intézményben elvégezhető, beleértve a mi keresztyén egészségügyi központunkat is. A sárgaság okának a kiderítésében más vizsgálatokra is támaszkodhatunk, köztük az ultrahangvizsgálatra is. A diagnózis felállítása után pedig kezdetét veszi a sárgaságot előidéző betegség megszüntetése.

L. M.