Több ezer pingvinfióka halt éhen az Antarktiszon

Több ezer pingvinfiókával végzett az éhezés az Antarktiszon, mivel a szokatlanul vaskos tengeri jég arra kényszerítette a szülőket, hogy távolabb keressenek táplálékot. A szakemberek pénteki bejelentésükben katasztrofális szaporodási kudarc névvel illetik az esetet.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatta francia kutatók 2010 óta tanulmányozzák az Adélie-pingvinek 18 ezer költőpárból álló kolóniáját a Kelet-Antarktiszon. Felfedezték, hogy a korai 2017-es szaporodási időszakból csupán két fióka maradt életben.

A katasztrófát a kiterjedt nyári tengeri jéggel hozzák összefüggésbe, ami miatt a szülőknek távolabb kellett merészkedniük a táplálék után, eközben a várakozó fiókák elpusztultak.

Yan Ropert-Coudert, a Dumont D’Urville kutatóállomás pingvinszakértője szerint a régióra nagy hatással voltak a Mertz-gleccser feltöredezéséhez köthető környezeti változások.

Szavai szerint a jégfolyam 2010-es szétesése megváltoztatta a kolónia előtt elterülő tengerrész szerkezetét. De más tényezők is szükségesek a szaporodási kudarchoz szerinte, úgymint a hőmérséklet, a szél iránya és ereje, illetve a polinják megnyílásának hiánya a kolónia előtti területen. (A polinja a jégmezőben kialakuló, nyíl vízterület.)

Hozzátette, a tengeri jég tekintetében a közelgő szezon jónak tűnik a madaraknak, de soha nem lehet tudni, hogyan alakulnak a körülmények.

Az Adélie-pingvinek elsősorban krillel – apró, rákszerű élőlény – táplálkoznak. Kitűnő úszók, és általában jól is boldogulnak a Kelet-Antarktiszon.

Összességében viszont hanyatlik egyedszámuk az Antarktisz területén, ahol a klímaváltozás egyre jobban érezteti hatását: az elmozduló jég csökkenti az élőhelyek kiterjedését, míg a melegedő tengervíz hatással van a pingvinek zsákmányfajára.

Négy évvel ezelőtt ugyanezen kolónia – akkor 20 ezer 196 költőpár – egyetlen fiókát sem tudott felnevelni. A vaskos tengeri jég, valamint a szokatlanul meleg idő és az eső, amelyet aztán gyors hőmérséklet-csökkenés követett, a fiókák átázásával, majd halálra fagyásával járt.

A friss hír néhány nappal azt megelőzően látott napvilágot, hogy Hobartban összeül majd az antarktiszi tengeri növény- és állatvilág védelméről született egyezmény 25 tagországa.

Tavaly a szervezet megegyezett, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri menedékét, amely több mint 1,55 millió négyzetkilométert fed le az antarktiszi Ross-tengeren. Viszont már nem maradt idejük egy második, javasolt menedék megvitatására a Kelet-Antarktiszon, ahol a pingvinek élnek.

A szakemberek reménykednek benne, hogy a javaslat idén zöld utat kap, és ezáltal biztosíthatják a madarak jövőjét. Rod Downie, a WWF sarkvidéki programokért felelős vezetője szerint vállalhatatlan annak kockázata, hogy megnyissák ezt a területet a krillhalászat előtt, és ezáltal a két katasztrofális szaporodási időszakon túlesett pingvineknek még az emberrel is versengeniük kelljen.