Tudományos vitadélután a Rákóczi-főiskolán

Tudományos vitadélutánt szerveztek október 29-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A vitadélutánt dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke nyitotta meg. Előadásának témája „Urambátyám-rendszer” vagy a társadalmat szolgáló 21. századi tudomány lényege? (A kapcsolati hálók szerepe általában és konkrétan a kárpátaljai fiatal kutatók életében) volt.   

Majd prof. Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke a Magyar Tudományos élet Kárpátalján – célok, feladatok, kihívások témakörét dolgozta fel.

Dr. Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója az alapítvány tevékenységét mutatta be.

Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke Az itthon maradás esélyei Kárpátalján címmel tartott előadást.

– „Szeretném, hogyha szeretnének/S lennék valakié,/Lennék valakié.” – nyitotta meg Ady szavaival előadását. Majd kifejtette: mindenki szeretné, hogy szeressék, erről szól az egész élet, hogy meg tudjuk mutatni tehetségünket és elfogadjanak bennünket. A család nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen emberek leszünk. Majd az iskola a másik fontos környezet, ahonnan töltekezhetünk. Kárpátaljának sajátos a sorsa, hiszen 100 év óta folyamatos országváltásoknak vagyunk kitéve. Az országváltáskor az elit távozott vidékünkről, így Kárpátalja ismét háttérbe szorult a tudományos élet terén. Aki itthon maradt újból a nulláról építette fel magát és az értelmiségét is. Általában a kétkezi munkások maradtak Kárpátalján, így nekik és gyermekeiknek ebből a közegből kellett felállniuk. Sorsunkat ezenkívül nagyban meghatározta történelmünk is. Az alkalom és a lehetőség szüli a tudóst. Alkalom kell ahhoz, hogy megmutathassuk a bennünk rejlő zsenit. A pillanatokat meg kell ragadni. Azt kívánom Önöknek, hogy próbálják meg felépíteni tudományos pályájukat, és teljesedjen ki tehetségük. Ahhoz, hogy feljebb és előrébb lépjenek mint elődeink, ahhoz az kell, hogy kitapossák a lehetőségeket és folyamatosan fejlődjenek. Akkor beszélhetünk itthonmaradásról, ha komfortérzetünk nem csorbul és itthon tudunk kiteljesedni – zárta előadását Orosz Ildikó.

Kárpátalja.ma