Ütközésből keletkezhettek a Mars holdjai
Az eddigi elméleteket megcáfolva két párhuzamos kutatás azt állítja: egy óriási aszteroida ütközött a fiatal Marsnak, és a kilökődő anyagból formálódott a Phobosz és a Deimosz.
Félelem és rettegés az úr a Mars körüli térben, pontosabban ezt jelenti a bolygó két holdjának neve, Phobosz és Deimosz.
A tudomány eddig úgy tartotta számon, hogy a krumpli alakú égitestek befogott aszteroidák, de most az egyik ezzel versengő elmélet hívei közölték: megcáfolták a tételt.
A CNRS francia nemzeti kutatóintézet és az Aix-Marseille Egyetem csillagászai bebizonyították, hogy a két hold nem lehet befogott aszteroida.
A Phobosz és a Deimosz felületi jellegzetességei arra utalnak, hogy egy kozmikus ütközés nyomán jöttek létre – állítják.
Egy másik dokumentum, melyet francia, belga és japán kutatók jegyeznek számítógépes szimulációval igazolta, hogy az ütközés után kilökődő anyagból megszülethetett a két égitest.
A számítások szerint hatalmas karambol történt a világűrben; a Marsba egy a saját méretének harmadát elérő bolygócsíra csapódott.
Kis méretük és szabálytalan formájuk miatt sokáig úgy hitték, hogy csakis aszteroidák lehetnek a holdak, de azt nem tudták megmagyarázni, miként fogta be őket csaknem szabályos körpályára a Mars.
Bár a teljes folyamatot a legkorszerűbb modellező technológiák sem tudják végigjátszani, a kutatásokban résztvevő csillagászok szerint elég bizonyítékot tudnak felmutatni arra, hogy az esemény megtörténhetett.
Az aktuális szimuláció szerint az ütközés valamikor a formálódó Mars 100-800 millió éves korában történt.
A becsapódás nyomán törmelékkorong keletkezhetett a bolygó körül, melyben az anyagok fajsúly szerint rendeződtek; a nehezebb elemek a felszínhez közelebb, a könnyebbek távolabb keringtek.
A belső részen egy a Phobosznál ezerszer nagyobb égitest jött létre, de ez azóta már becsapódott a bolygóba.
Néhány ezer évvel később a Marsot nagyjából tíz kisebb és egy nagyobb hold vehette körbe.
A következő évmilliók során a törmelékkorong feloszlott, a bolygó árapály-ereje szétbontotta a nagy kísérőt és a legtöbb apró holdat.
Csak a két legtávolabbi égitest maradt fent, a Phobosz és a Deimosz.
A mostani második, nemzetközi kutatás rámutatott: a holdak anyaga nem egyezik a Marséval, valószínűleg mikrométeres részecskéjű porból állnak.
Úgy vélik, anyagukat nem későbbi kozmikus ütközések aprózták fel, hanem eleve így keletkeztek. Ez meglepően alacsony sűrűségüket is megmagyarázza.