Nobel-díj

Világviszonylatban is büszkék lehetünk a magyar Nobel-díjasokra

Hagyományosan december 10-én adják át a Svéd Királyi Tudományos Akadémián a legnagyobb díjazással járó tudományos elismeréseket, a Nobel-díjakat. Az 1901 óta – a két világháború éveit kivéve – szinte minden évben átadott elismerések közül eddig tíz magyar vehette át. Büszkék lehetünk arra is, hogy a népesség arányát tekintve Magyarország a 13. helyen áll a Nobel-díjasok rangsorában, olyan tudományos világhatalmakat megelőzve, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Franciaország.

Alfred Nobel 1895-ben végrendeletében úgy rendelkezett, hogy mindig valamilyen konkrét teljesítményért, eredményért adható a Nobel-emlékérem (és az azzal járó pénzdíj), amit a díj odaítélői indoklásukban mindig leírnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, ezért a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy jelöljék a díjra.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezeteknek ítélték a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A Nobel-díjakat mindig a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. Utóbbi ítélőbizottságának tagjait – Nobel végakarata szerint – a norvég parlament, a Storting választja a soraiból.

Alfred Nobel vagyonának nagy részét, több mint 31 millió svéd koronát (mai értéken mintegy 1700 millió koronát) egy pénzügyi alapra hagyta. Végrendelete értelmében

a befektetés kamatait díjak formájában kell szétosztani azok között, akik az előző évben a legnagyobb hasznára váltak az emberiségnek”.

A Nobel-díjasok 2020-tól kezdve kereken 10 millió svéd koronát (körülbelül 347 millió forint) kapnak, esetenként megosztva.

Az ország méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak a magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok többsége azonban kivándorlóként, külföldön érte el világraszóló eredményeit.

Eddig tíz olyan kutató kapott Nobel-díjat, akiknek mindkét szülője magyar volt: Lénárd Fülöp (fizikai, 1905), Szent-Györgyi Albert (orvostudományi, 1937), Hevesy György (kémiai, 1943), Békésy György (orvostudományi, 1961), Wigner Jenő (fizikai, 1963), Gábor Dénes (fizikai, 1971), Harsányi János (közgazdasági, 1994), Oláh György (kémiai, 1994), Kertész Imre (irodalmi 2002) valamint Herskó Ferenc (kémiai, 2004).

Büszkék lehetünk arra is, hogy Magyarországnak – alig tízmilliós lakosságához képest – aránylag sok Nobel-díjasa van. A Nobel-díjasok számát a népesség arányában vizsgálva a kis karibi sziget, Saint-Lucia áll a legjobban, ahol mintegy 180 ezer lakosra két díjazott jut. Majd Luxemburg, Svájc, Svédország, Izland és Ausztria következik a rangsorban, míg

Magyarország a 13. helyet foglalja el olyan tudományos világhatalmakat megelőzve, mint Németország, az Egyesült Államok, Hollandia, Franciaország vagy Kanada.

Két magyar díjazott volt eddig, akik a díj odaítélésekor Magyarországon éltek, és innen utaztak ki a stockholmi átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre. Szent-Györgyi professzor előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a plakett a mai napig ott látható.

A C-vitamint felfedező tudós emberi nagyságát mutatja, hogy az éremért kapott összeget az 1939 novemberében kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

Malála Júszafzai emberjogi aktivista a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelméért részesült Nobel-díjban. A pakisztáni lány mindössze 17 éves volt 2014-ben, amikor átvehette a Nobel-békedíjat. A legidősebb díjazott a német származású, amerikai John B. Goodenough volt, aki 2019-ben, 97 éves korában kapott megosztva kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt 119 évben 57 alkalommal kapta női jelölt a legnagyobb tudományos elismerésnek számító díjat. A lengyel–francia Marie Curie (születési nevén Sklodowska) máig az egyetlen nő, akit kétszer is kitüntettek: 1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Az 1964-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Jean-Paul Sartre nem vette át a díjat, ugyanis következetesen visszautasított minden hivatalos kitüntetést. A vietnami Le Duc Tho – Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel együtt – 1973-ban Nobel-békedíjat kapott a vietnami háborút lezáró békeszerződés tető alá hozása miatt. Le Duc Tho azonban azt mondta, a népét ért hatalmas csapás után nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a békedíjat.

Négy díjazottat a politikai nyomás kényszerített a díj visszautasítására. Adolf Hitler az 1930-as években megtiltotta három német Nobel-díjas, Richard Kuhn, Adolf Butenandt és Gerhard Domagk számára a kitüntetés elfogadását. Később mindannyian megkapták a Nobel-oklevelet és az emlékérmet, de a pénzdíjat nem.

A kiváló orosz regényíró, Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta az irodalmi Nobel-díjat, de a szovjet kommunista hatóságok nem engedték ki a stockholmi díjátadó ünnepségre. Durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban, műveit szemétnek, az írót árulónak titulálták. A propaganda belső emigránsnak nevezte, és azt üzente az írónak, jobb lenne, ha valódi emigráns válna belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Paszternak az előbbit választotta.

Forrás: hirado.hu