Virtuális laboratóriummal a kutatási feltételek javításáért
A világ tudományos műhelyeiben meglévő tudás megosztását, és az egymástól távol dolgozó kutatók valós idejű együttműködését teszi lehetővé az a három-dimenziós virtuális rendszer, amelyet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai fejlesztettek ki.
– A hatékony kutatás-fejlesztés jövőjének szempontjából rendkívül fontos, hogy az innovációs lánc ne csak papíron legyen összefüggő folyamat, hanem ténylegesen rendelkezésre álljanak annak a feltételei, hogy a felfedező kutatásokat végző intézmények akadálymentesen együttműködhessenek a felsőoktatási szférával és az ipari szereplőkkel – hangsúlyozta a 3D Internet alapú kontroll és kommunikációs laboratóriumot bemutató eseményen az MTA főtitkára. Németh Tamás arra figyelmeztetett, hogy ma már nem csak a tapasztalt, tehetséges szakembereink vándorolnak külföldre, hanem a jól teljesítő tanulókat is elcsábítják a külföldi iskolák. – Nagyon komoly problémának látom, hogy Magyarországon az innovációs lánc egyes szakaszai közötti átmenet és annak finanszírozása nem kiszámítható, és amíg ez így marad, fennáll a veszélye annak, hogy a legjobb kutatóink a határokon túl keresnek boldogulást – mondta az MTA főtitkára, rámutatva arra, hogy hosszú távon az innováció területén csak akkor lehet az ország igazán versenyképes, ha a ma még bizonytalan támogatási rendszer problémáit orvosoljuk. Németh Tamás példaértékűnek nevezte azt a munkát, amelynek eredményeként létrejött az egymástól távol fekvő kutatóhelyek közötti tudástranszfert lehetővé tévő virtuális 3D-s rendszer.
– A VirCA különböző országokban lévő robotokat, berendezéseket vagy akár szoftvereket képes egyetlen virtuális térben elhelyezni és egy rendszerként irányítani – foglalta össze a Virtual Collaboration Arena előnyeit Baranyi Péter projektfelelős. Az akadémiai intézet Kognitív Informatika Csoportjának vezetője elmondta, hogy a laboratórium lehetővé teszi a kutatóintézetek közötti kiterjesztett együttműködést, valamint a világban elszórtan, különböző egyetemeken, intézetekben meglévő felhalmozott tudás és technológiák egybeépítését. Az így létrejött virtuális rendszer használatával a kutatók költséghatékony módon oldhatnak meg olyan feladatokat, amelyeket a valóságban nem, vagy csak nehezen tudnának elvégezni. Baranyi Péter példaként említette olyan algoritmusok fejlesztését, amelyek segítségével a közlekedés felügyeletet vagy a tűzfészkek felkutatását végző pilóta nélküli robot repülőgépek már messziről felismerik egymást, és időben módosíthatják saját pályájukat, elkerülve így egy esetleges összeütközést. A rendszer alkalmas lehet változatos felépítésű ipari manipulátorok programozására is. – Több virtuális robot is működhet egyetlen közös virtuális térben. Ez lehetőséget ad arra, hogy az egyik robotot egy budapesti munkatársunk irányítsa mozgáskövető ruha segítségével, míg egy másikat a projekt egyik norvég partnere kezeljen egy hasonló eszközzel – mondta a kutató. Az intézetek közötti együttműködés mellett a rendszer az ipari alkalmazások fejlesztése szempontjából lényeges tudástranszfert is megkönnyíti. – A három-dimenziós környezet használatával a vállalkozásoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a már meglévő technológiákat, megoldásokat kipróbálhassák, és saját rendszereikbe építhessék anélkül, hogy azok kifejlesztésére pénzt és időt kellene áldozniuk – hangsúlyozta Baranyi Péter. A VirCA az MTA SZTAKI, a BME, a Széchenyi Egyetem, illetve három norvég partner együttműködésével és a Norvég Alap támogatásával készült el. Tavaly decemberben helyezték üzembe az intézet munkatársai, és azóta több nemzetközi rendezvényen is nagy sikerrel mutatták be. A teljes rendszer a közelmúltban Budapesten megrendezett FET11 konferencián debütált, ahol a látogatók szavazata alapján a kiállítók közötti versenyben 3. helyezést ért el.
– Jó példát láttunk ma arra, hogy egyedi és eredeti ötletek megvalósításával a hazai innováció miként tud egyenrangú partnere lenni a nagyobb erőforrásokkal rendelkező országoknak – mondta a laboratórium átadásának alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Vadász István hangsúlyozta, hogy az országnak meg kell találnia azokat a résterületeket, ahol a magyar szürkeállomány és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik, hogy a kutatás-fejlesztés területén is felvehessük a versenyt a nyugat-európai államokkal.
-szzs-
Forrás: MTA