Víz alá kerülhet Velence, Amszterdam vagy Hamburg?
Akár ötven éven belül eltűnhetnek a föld tengerparti városai – nemrégiben ezzel a megállapítással sokkolta a közvéleményt a NASA egykori vezető klimatológusa, James Hansen. A globális felmelegedés hatásairól készült tanulmányában a század végére háromméteres tengerszint-emelkedést jósol.
Ekkora emelkedés következtében olyan part menti nagyvárosok tűnnének el teljesen, mint Amszterdam vagy Hamburg, és nagy valószínűséggel betörne a víz London belvárosába is. Ám az eddigi modellszámítások nem jeleznek ilyen nagy veszélyt.
Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője az M1 Kék bolygó című műsorában kifejtette, a korábbi eredmények mindenképpen arra utalnak, hogy a tengerszint emelkedése nem lesz ilyen drámai, és még a 21. század végére sem haladja meg az egy métert.
Mindez nem jelenti azt, hogy nem kell az emelkedéssel és hatásaival számolni a közeli jövőben. Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint a tengerszint-emelkedés az elmúlt évtizedekben néhányszor 10-20 centiméter volt, várhatóan ez folytatódik az évszázad végéig, és elérheti a 70-80 centimétert is.
A tengerszint egyméteres emelkedése nemcsak Velencét, hanem Ravennát, Padovát is elborítaná. A folyamat hátterében a globális felmelegedés áll. Az utóbbi fél évszázadban az üvegházhatás miatt a légkörben rekedt hőmennyiség jelentős részét az óceánok nyelték el. Ahogy emelkedik a tengervíz hőmérséklete, úgy tágul a térfogata is. „A tengerszint-emelkedés körülbelül felét, kétharmadát teszi ki a melegedés következtében a hőtágulás, a maradék az, ami a kontinentális jég olvadásából ered” – tette hozzá Bartholy Judit.
Az Egyesült Államok Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatalának adatai szerint június, illetve az első hat hónap sohasem volt még olyan meleg, mint 2015-ben. Veszélyben vannak a Föld gleccserei.
A szárazföldi jégtakaró legfontosabb édesvíztartalékainkat is magában foglalja. A jégfolyamok egyben a bolygó fontos klímaszabályozói is, hiszen visszaverik a napsugárzást.
A globális felmelegedést, a tengerszint-emelkedést vagy az ázsiai folyók vízutánpótlásának csökkenését már nem lehet megállítani, de hogy mindez milyen mértékű lesz, azt nagyon is befolyásolhatja, hogy az év végi klímacsúcson milyen megállapodást kötnek a világ vezetői.