A fekete márciusra emlékeztek Marosvásárhelyen
A fekete március a romániai magyarság szabadságharcának a része, és erre minden évben emlékezni kell – hangsúlyozta szombaton Marosvásárhelyen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a harmincegy évvel ezelőtti véres események évfordulóján. A Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista szervezet 1990 márciusának közepén 13 busznyi, zömében ittas „tüntetőt” szállított Marosvásárhelyre a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. Az összecsapásoknak 3 magyar és 2 román halottja, illetve 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
E tragikus esemény áldozatairól emlékezett meg az idén is az erdélyi városban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Ezen a napon találkoztak a marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Kiss Zoltán hozzátartozójával, Kiss Zoltánnéval, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, Szabadi Ferenccel, illetve Juhász Ilonával. Átadták nekik azt a támogatást, amelyet az RMDSZ a 2000-ben létrehozott Szolidaritási Alapból biztosít minden esztendőben.
Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Bernády-házban elhangzott beszédében elmondta: „1990-ben, nem sokkal az 1989-es forradalom után a romániai magyarokban is felébredt a szabadságban való hit, az a remény, hogy eljött az új, szabad élet. Itt, Marosvásárhelyen, de máshol is, pillanatok alatt bebizonyosodott, hogy ezt a reményt zárójelbe tehetjük”. Felidézte: ebben a városban egyetlen magyar felirat miatt lángba borult minden, magyarok és románok csaptak össze, néhány nap alatt több ezren álltak szemtől-szembe egymással.
„Az erdélyi magyarokon eluralkodott a bizonytalanság, kétségessé vált, hogy otthont tudunk-e találni szülőföldünkön, megőrizhetjük-e nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. A fekete március a mi szabadságharcunknak a része, és erre minden évben emlékeznünk kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem menete csak akkor visszafordíthatatlan, ha jól vonjuk le a tanulságokat, hiszen még ma is pillanatok alatt nacionalista hangulatot lehet szítani, egy pillanat alatt lerombolható mindaz, amit a magyarság eddig épített.
Markó Béla beszédében kifejtette: tisztelni kell mindazok emlékét, akik ezért a magyar közösségért küzdöttek. Az esemény keretében megemlékeztek Sütő Andrásról, aki az akkori események során a marosvásárhelyi RMDSZ-székház elleni támadásban maga is súlyos sérüléseket szenvedett.
Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Bernády-házban elhangzott beszédében elmondta: „1990-ben, nem sokkal az 1989-es forradalom után a romániai magyarokban is felébredt a szabadságban való hit, az a remény, hogy eljött az új, szabad élet. Itt, Marosvásárhelyen, de máshol is, pillanatok alatt bebizonyosodott, hogy ezt a reményt zárójelbe tehetjük”. Felidézte: ebben a városban egyetlen magyar felirat miatt lángba borult minden, magyarok és románok csaptak össze, néhány nap alatt több ezren álltak szemtől-szembe egymással.
„Az erdélyi magyarokon eluralkodott a bizonytalanság, kétségessé vált, hogy otthont tudunk-e találni szülőföldünkön, megőrizhetjük-e nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. A fekete március a mi szabadságharcunknak a része, és erre minden évben emlékeznünk kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem menete csak akkor visszafordíthatatlan, ha jól vonjuk le a tanulságokat, hiszen még ma is pillanatok alatt nacionalista hangulatot lehet szítani, egy pillanat alatt lerombolható mindaz, amit a magyarság eddig épített.
Markó Béla beszédében kifejtette: tisztelni kell mindazok emlékét, akik ezért a magyar közösségért küzdöttek. Az esemény keretében megemlékeztek Sütő Andrásról, aki az akkori események során a marosvásárhelyi RMDSZ-székház elleni támadásban maga is súlyos sérüléseket szenvedett.